Ablak múlt és jövő között
Denkstil, az új generáció
Új generációs kapcsolt gerébtokos ablak védett és műemlék épületek felújításához.
A DENKSTIL ablakok létrehozásánál, célunk volt olyan kétrétegű (kapcsolt gerébtokos) ablakok kifejlesztése és legyártása, amelyek azon túl, hogy megőrzik a történeti épületeink látványát, egyszerre kielégítik a modern kor használati és hőtechnikai követelményeit is.
A hőtechnikai követelmények folyamatos szigorodásával egyidejűleg számos történeti ablak áldozatul esett az új, egyrétegű (többnyire műanyag) ablakokkal történő nyílászárócserének.
Mára már kiderült, hogy ezek a sokszor meggondolatlan ablakcserék penészesedéshez, súlyos városépítészeti/arculati problémához, sokszor tulajdonostársak közötti jogvitához (épület arculatának megváltozása miatti értékcsökkenés okozta) kártérítési jogi ügyhöz vezettek.
Termékeink reális és minőségbiztosított alternatívát jelentenek műemlék épületek, helyi védettséget élvező épületek, vagy egyéb történelmi épület nyílászáróinak kicseréléséhez mind a lakosság, mind közintézmények számára.
Kedvezményezett neve: MG Építész Kft.
Projekt címe: Új generációs kapcsolt gerébtokos ablak védett és műemlék épületek felújításához
Projekt azonosítószáma: VEKOP-2.1.7-15-2016-00129
A szerződött támogatás összege: 78.930.000 Ft
A támogatás mértéke: 60,84 %
A projekt megvalósításának kezdete: 2018.06.26.
A projekt tervezett fizikai befejezésének dátuma: 2020.06.25.
Magyarország épületállományának igen jelentős része származik a körülbelül 1850-től az első világháborúig terjedő időszakból, a historizmus korából. Bár az építészetet különböző történelmi stílusok felelevenítése uralta, mégis olyan egységes városkép jött lére a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban, ami Európában ebben a korszakban egyedülálló. Ezen épületek jellemző külső nyílászáró szerkezetei a kapcsolt gerébtokos ablakok, melyek az épületek homlokzati megjelenésének szerves részét képzik.
Korunkban egyre több történelmi ablak esik áldozatul az átgondolatlan cserének, ahol pusztán egyetlen szempontot: a jogszabály által előírt, korszerű hőszigetelt nyílászárók katalógusaiban szereplő jó hő-átbocsájtási értékét veszik figyelembe.
Az eredeti nyílászárók teljes cseréjével sérül az épület külső megjelenése (és végeredményben az egész utcakép), valamint felborul az egység, amit elődeink az épületek egyes szerkezetei között a sokéves tapasztalat alapján kialakítottak. Az alkalmazott falazatok és az azokba beépített ablakok geometriai kialakítása és összeépítése, hőtechnikai tulajdonságai valamint légáteresztése együttesen biztosította az épület használhatóságát. Egy ilyen rendszerhez hozzányúlni csak megfelelően átgondolt módon szabad.
Ehelyett ma a védett ill. műemlék épületek ablakcseréje (szerencsés esetben, a régi külső megjelenést megőrizve) úgy történik, hogy kiváló asztalos mesterek egyedileg legyártják az eredeti méretű ablakokat és a 2mm-es könnyű üveg helyett nehéz hőszigetelő üveget építenek bele. Műszaki szakértőként rendszeresen találkozunk a hibás méretezés miatt elvetemedett szerkezetekkel, a beszerelés után egy évvel már nem nyíló, megereszkedett ablakokkal, ezekből eredő (mindkét félnek kárt orozó és erőforrásokat leterhelő) garanciális vitákkal. Ezek az ablakok ugyanis az egyedi tervezés és gyártás okán nagyon drágák, műszakilag messze elmaradnak a mai lehetőségektől, ráadásul nem képesek kiszolgálni a használati igényeket.
A védett és műemlék épületek ablakainak felújítása az utóbbi években tömeges igényként jelentkezik. Ehhez igazodik a jogszabályi környezet is: egyrészt örökségvédelmi szempontból szabályozza, védendő az épületek külső megjelenését; másrészt műszaki oldalról szabályozva, biztosítandó a modern energiatakarékos megoldások beépülését.
Megoldatlan, közel zűrzavaros a helyzet, mert az eredeti kétrétegű (kapcsolt gerébtokos) ablak nem hőszigetelő, a modern hőszigetelő ablak nem eredeti (nem osztott táblás stb.); az eredeti mintájára készült hőszigetelő ablak meg nemhogy száz évig, de még egy évig sem képes szolgálni a lakókat, használókat.
A fentiekből kiindulva jelen projekt az elérhető legmodernebb megoldások műszaki, gazdasági, örökségvédelmi optimum pontjait keresi, a jogszabályi és a környezettudatos megvalósítás követelményének betartása mellett.
Célunk olyan kétrétegű (kapcsolt gerébtokos) ablakok kifejlesztése és legyártása, amelyek azon túl, hogy megőrzik a történeti épületeink látványát, egyszerre kielégítik a modern kor használati és hőtechnikai követelményeit is.
A projekt újdonsága és szellemi hozzáadott értéke:
A hőtechnikai követelmények folyamatos szigorodásával egyidejűleg számos történeti ablak áldozatul esett az új, egyrétegű (többnyire műanyag) ablakokkal történő nyílászárócserének.
Mára már kiderült, hogy ezek a sokszor meggondolatlan ablakcserék
1) penészesedéshez
2) súlyos városépítészeti / arculati problémához
3) sokszor tulajdonostársak közötti jogvitához (épület arculatának megváltozása miatti értékcsökkenés okozta) kártérítési jogi ügyhöz vezettek
A projekt célja olyan minősített prototípus kifejlesztése, és piacra vitele, ami reális és minőségbiztosított alternatívát jelent műemlék épületek, helyi védettséget élvező épületek, vagy egyéb történelmi épület nyílászáróinak kicseréléséhez mind a lakosság, mind közintézmények számára.
Ezen nyílászárók felújítása aktuális kérdés, melynek mikéntjében, ill. ezen szerkezetek műszaki teljesítőképességének értékelésében azonban még nem alakult ki szakmai konszenzus.
Ugyanakkor a jogszabályi szigorítás (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról - értelmében az ablakcserék után a hőtechnikai követelmények olyan magasak, melyek csak hőszigetelő ablakkal teljesíthetők.
A projekt megvalósításával „mért eredményekkel” alátámasztott műszaki értékekkel, és megvalósult, valódi falba beépített ablakok hőkamerás vizsgálatával bizonyított tulajdonságokkal rendelkező nyílászárókat tud kínálni a vállalkozás a megrendelőknek - katalógusból.
Újdonsága, hogy a magyar piacon elsőként megfelel majd a vele szemben támasztott összes jogszabályi és felhasználói elvárásnak. Szellemi hozzáadott értéke, hogy a sokoldalú, nehezen összeegyeztethető megfelelési pontot a legújabb tudományos módszerek felhasználásával, a legújabb technológiák hozzáadásával, céltudatosan a termékre koncentráltan, a megvalósítás 24 hónapja alatt találja meg és hozza létre prototípus formában. A létrehozott termék a mai anyagtudomány és ma elérhető technológia legmagasabb szintjén műszaki és gazdasági szempontból ideális terméket hoz létre.
A megvalósított technológiai fejlesztés abban testesül meg, hogy a régi külsőt nem a régi technológiával és anyagokból állítja elő, hanem az előállításkor adaptálja az összes elérhető műszaki, technológiai lehetőséget. Mert ezek nélkül megoldhatatlan, hogy egyszerre legyen a régi épületek kapcsolt gerébtokos ablaka autentikus külső megjelenésű és modern funkciókat teljes körűen ellátó.
Kik vagyunk?
Szenvedélye az építészet és a műemléképületek felújítása. Fontos számunkra, hogy értéket teremtsünk és megőrizzünk.
A DENKSTIL műemlék ablakokat az MG Építész Kft. kutató-fejlesztő mérnöki vállalkozása és egy harmadik generációs asztalosműhely közös munkája hozta létre. Vállalkozásunk létrejötte óta foglalkozik épületszerkezetek tökéletesítése témakörével – előtérbe helyezve az energia- és környezettudatos tervezés, építés lehetőségeit. A 2013-ban „Környezetbarát falazóelem” kifejlesztése projektünk egyik eredménye egy olyan falazórendszer sikeres alapkutatása és elméleti kifejlesztése volt, aminek segítségével egyszerűbb lakóépületek a jelenlegi piacon kapható égetett vázkerámiás technológiához képest jelentősen olcsóbban kivitelezhetők.
Vállalkozásunk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzős építész hallgatóinak regisztrált gyakorlati helye; a hazai és európai szakirodalomból egy folyamatosan bővülő szakkönyvtárat tart fenn. Zirci telephelyén aktív közösségi szereplő: helyi iskolák támogatója, kulturális és művészeti rendezvények támogatója, szervezője. Szakmai meggyőződéséből adódóan számos megrendelőt (köztük önkormányzatokat, magánszemélyeket és vállalkozásokat) terel a zöld gondolkodás felé. Évente mintegy 40 épület – többnyire közintézmény – komplett energetikai auditját készíti el.
FELújított épület
kicserélt ablak
éves szakmai tapasztalat
elkészített tervrajz
Miért a DENKSTIL?
Magyarország épületállományának igen jelentős része származik a körülbelül 1850-től az első világháborúig terjedő időszakból,
a historizmus korából. Bár az építészetet különböző történelmi stílusok felelevenítése uralta, mégis olyan egységes városkép jött lére a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban, ami Európában ebben a korszakban egyedülálló. Ezen épületek jellemző külső nyílászáró szerkezetei a kapcsolt gerébtokos ablakok, melyek az épületek homlokzati megjelenésének szerves részét képzik.
Egy ilyen rendszerhez hozzányúlni csak megfelelően átgondolt módon szabad.
Ezen nyílászárók felújítása aktuális kérdés, így cégünk „mért eredményekkel” alátámasztott műszaki értékekkel, és megvalósult, valódi falba beépített ablakok hőkamerás vizsgálatával bizonyított tulajdonságokkal rendelkező nyílászárókat tud kínálni a felújításokra szoruló műemléképületek számára.
Történelmi látvány megőrzése
A kapcsolt gerébtokos ablakok a történelmi épületek homlokzati megjelenésének szerves részét képzik. Cseréjüknél megőrizzük az egész utcaképet.
Korszerű hőszigetelt nyílászárók
Nyílászáróink a jogszabály által előírt, korszerű hőszigetelt nyílászárók katalógusaiban szereplő jó hőátbocsájtási értéknek maradéktalanul megfelelnek.
Régi külső, modern anyagok
Kétrétegű ablakaink azon túl, hogy megőrzik a történeti épületeink látványát, egyaránt kielégítik a modern kor használati és hőtechnikai követelményeit is.
Történelmi látvány, modern technológia
Ma a védett, ill. műemlék épületek ablakcseréje (szerencsés esetben a régi külső megjelenést megőrizve) úgy történik, hogy kiváló asztalosmesterek egyedileg legyártják az eredeti méretű ablakokat és a 2 mm-es könnyű üveg helyett nehéz hőszigetelő üveget építenek bele. Műszaki szakértőként rendszeresen találkozunk a hibás méretezés miatt elvetemedett szerkezetekkel, a beszerelés után egy évvel már nem nyíló, megereszkedett ablakokkal, ezekből eredő (mindkét félnek kárt orozó és erőforrásokat leterhelő) garanciális vitákkal. Ezek az ablakok ugyanis az egyedi tervezés és gyártás okán nagyon drágák, ugyanakkor műszakilag messze elmaradnak a mai lehetőségektől, ráadásul nem képesek kiszolgálni a használati igényeket.
Ezzel ellentétben DENKSTIl technológiánk az elérhető legmodernebb megoldásokkal tesz eleget a műszaki, gazdasági, örökségvédelmi elvárások optimum pontjainak, a jogszabályi és a környezettudatos megvalósítás követelményének betartása mellett.
Új innovatív megoldások
A fejlesztés technikai kivitelezéséért felelős harmadik generációs asztalosműhelyünk, a hagyományos technológiák mellett a korszerű CNC technológiát is alkalmazza.
Fontos számunkra a minőség
Hosszú élettartamú nyílászárók
Az összes általuk feldolgozott fa fenntarthatóan kezelt, tartamos erdőgazdálkodásból származik. A fafelületek kizárólag környezetbarát rendszerekkel, vagy bio-olajokkal vannak kezelve. A kiváló hőszigetelésű nyílászárók csökkentik az energiafogyasztást, az ablakvasalatok, alkatrészek újrahasznosíthatóak. A gumi- és tömítő-rendszerek pedig formaldehid-mentesek.
Fontos számunkra a minőség
Hosszú élettartamú nyílászárók
Az összes általuk feldolgozott fa fenntarthatóan kezelt, tartamos erdőgazdálkodásból származik. A fafelületek kizárólag környezetbarát rendszerekkel, vagy bio-olajokkal vannak kezelve. A kiváló hőszigetelésű nyílászárók csökkentik az energiafogyasztást, az ablakvasalatok, alkatrészek újrahasznosíthatóak. A gumi- és tömítő-rendszerek pedig formaldehid-mentesek.
A legmagasabb szintű asztalosmesterség
Prémium alapanyagok és jelentős arányú kézi megmunkálás
A Denkstil gerébtokos ablakok prémium alapanyagból, Németországban 1500 m feletti magasságban növő lucfenyőből készülnek, azonban egyedi igény szerint lehetőség van vörösfenyő, tölgy vagy kőris alapanyag kiválasztására is. A kiváló minőségű faanyag telephelyünkre érkezve 2-4 hetes raktározási folyamaton megy keresztül, így akklimatizálódik a helyi viszonyokhoz. A beérkezett faanyagon kollégáink felülválogatást végeznek, kiválasztva az adott szerkezeti elemhez legmegfelelőbb alapanyagot. A német beszállító partnerünk által szállított lucfenyő alapanyag megfelelően sűrű szövetszerkezetű, így kiválóan felületkezelhető, impregnálható.
Kézi és gépi megmunkálás
A Denkstil ablakok készítése során 60-40% a kézi és gépi megmunkálás aránya, vagyis a kézi megmunkálás jelentősen magas arányt képvisel. Utóbbi közé tartozik például az anyagválasztás, anyaggyalulás, öszeállítás, csiszolás, hibajavítás és a felületkezelés. A magas szakértelmet kívánó, nem automatizálható, nem betanított jellegű műveleteket kizárólag asztalos végzettségű szakemberek végezhetik.
Korszerű faablak klasszikus jegyekkel
Szemben a mai faablakokra jellemző, anyagtakarékossági és termelékenységi okokból kialakított megoldásokkal, mint amilyenek az idegen csapos kötések, a Denkstil ablakok a klasszikus jegyekkel, például 2-2,5-es ollós csapos kötésekkel készülnek. A profilok az adott épülettípushoz egyedileg készíthetők el. Mindez egy lassabb, ugyanakkor sokkal kiegyensúlyozottabb technológiai folyamatot jelent, ahol az élő faanyag egy sokkal nyugodtabb megmunkálást kap. Így nem fordul elő, hogy „sokkot” kap a hirtelen megmunkálás során, van ideje „kipihenni” a feszültségeket.
Korszerű hőszigetelő üvegezés
Az ablakok üvegezése korszerű hőszigetelő üvegezés, amelyet hazai beszállító, a szatymazi CE Glass Industries készít. A vasalatok a Winkhaus rendszerével, rejtett pántokkal készülnek, nincsenek látszó alkatrészek. Lehetőség van olyan speciális megoldásokra is, mint amilyen például az óvodákban alkalmazott bukó, majd szabályozhatóan nyíló szárny kialakítása. A Remmers garanciát adó felületkezelési rendszerével kezelt ablakokra 5, ill. 10 évre kiterjeszthető garanciát vállalunk. Az ablakok beépítése a német RAL Sanierung, illetve Neubau szabvány szerint történik. Garanciánk feltétele az évente dokumentált rendszeres szervizelés.
Prototípusok Fejlesztése
A lucfenyő alapanyag tesztelési fázisai
A Németországból származó prémium minőségű lucfenyő alapanyaggal vizsgálatok történtek a környezet különböző párásítási módjaival kapcsolatban, annak érdekében, hogy megmunkálható legyen az alapanyag. A vizsgálatok során több lépcsőben növelték a párásító koncentrációját. A tapasztalati úton zajló vizsgálatok végeredménye az volt, hogy a száraz üzemi gyártási körülmények között való megmunkálás helyett az 55%-os párásítás mellett zajló megmunkálás bizonyult kedvezőnek. Ennek köszönhetően tartósan rugalmas lesz a faanyag, így pedig a nagy behatású marási megmunkálás nem szakítja az anyagot, nem okoz olyan szálhasadási károkat, amelyek később az ablak festése, vagy annak teljes élettartama során problémát jelentenének. Ezzel tehát meghatározó volt, hogy milyen körülmények között lehet gyártani a termékeket. A párásítás és gyalulási folyamat tesztelése fríz alkatrészeken zajlott.
A legalkalmasabb megmunkáló berendezések
Szükséges volt a gyártáshoz legalkalmasabb megmunkáló berendezések, szerszámok, eszközök kiválasztására. Ennek során több gyártó termékét is kipróbálták (Leitz, Oertli). A svájci Oertli megmunkáló szerszámai bizonyultak alkalmasnak a feladatra, szerszámtulajdonságai (megmunkálási sebesség, forgácsolási sebesség). A tesztelés során szerszámonként 35-40 munkadarab, tehát összesen körülbelül 80 munkadarab mint próbadarab készült, amellyel meghatározható volt, hogy mely szerszámgyártó eszközét milyen sebességgel, milyen fordulatszámmal, milyen előtolással lehet alkalmazni a megmunkálás során.
Próbagyártás folyamata
A próbagyártás során fontos elem volt a ragasztási tulajdonságok vizsgálata. A gyártáshoz használt alapanyagokat ugyanis már alkatrészként elkészítve impregnálásnak vetik alá, annak érdekében, hogy a csaprés kötésekben is kialakuljon az a gomba és rovar elleni védelmi rendszer, amelynek már az ezen alkatrészek esetében is működnie kell.
Az alkatrészek impregnálását követően ragasztási próbákat kellett végezni, amellyel meghatározható volt, hogy mely impregnáló anyag mely ragasztószerrel működik a legstabilabban. Ennek jelentősége annak meghatározásában rejlik, hogy a sarokkötéseknél az impregnált anyag milyen mértékben tudja felvenni a ragasztóanyagot és ez milyen sarokmerevséget biztosít. A ragasztási sarok-próbadarabokat mechanikai ellenállásra vizsgálták is. A tesztelés során kb. 30-40 db sarok próbadarab készült. Ennek során az olasz Sikkens impregnáló termékének és a Jowat típusragasztójának alkalmazásával sikerült a legnagyobb sarokmerevséget elérni.
A műemléki ablakok problémája, hogy fajlagosan kis keresztmetszetű, kis szélességű alkatrészekből épülnek fel, filigrán, keskeny csap elemekkel. Ezen teszteléseknek köszönhetően tehát az ablak sarokmerevsége biztosított lett.
A kész ablakelemek gyártása
Ennek során kihívást jelentett a csiszolás és a 2. lépcsős előimpregnálás. Meg kellet határozni, hogy alkalmazható-e az első körben használt impregnálás 2. lépcsőként is, a hibajavítások és a külső körbemarások elvégeztét követően.
Az ablakvasalat és üvegezés megtervezése
A felületkezelő anyagok tesztelését követően történt meg az ablakvasalat és üvegezés megtervezése. A vasalatok kiválasztása során három gyártó termékét tesztelték, amelyek a Roto, G-U és Winkhaus. Ennek eredményeként megállapítható volt, hogy a tartósság, rejtett vasalat, működési funkció tekintetében a Winkhaus vált kizárólagos partnerré, termékeikkel az általunk kívánt bukó, majd nyíló mechanizmus biztosított lett.
A teljes szerkezetet és arányrendszer vizsgálata
Az első ablakelemek elkészültét és azok festését követően a teljes szerkezetet és arányrendszert is vizsgálni kellett. Erre vonatkozóan is készült 2-3 prototípus. Ezekből a végleges prototípus vizsgálata történt meg a Soproni Egyetem Központi Vizsgálólaboratóriuma Termékvizsgáló Részlegében 2020.04.06-05.05. között (l. Vizsgálati Jegyzőkönyv).
Modern anyagok, a múlt szellemében
A létrehozott termék a mai anyagtudomány és ma elérhető technológia legmagasabb szintjén műszaki és gazdasági szempontból ideális. A DENKSTIL nyílászárók a műemlék épületek felújításakor használt kapcsolt gerébtokos ablakok ma még rendszeresen előforduló műszaki hibáit maradéktalanul kiküszöböli.
A MEGVALÓSÍTOTT TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉS abban testesül meg, hogy a régi külsőt nem a régi technológiával és anyagokból állítja elő, hanem az előállításkor adaptálja az összes elérhető műszaki, technológiai lehetőséget. A DENKSTIL projekt eredményeképpen kifejlesztésre került befelé–befelé nyíló gerébtokos ablakok megfelelnek az építési hatóságok műemlék és védett épületek nyílászáró-csere engedélyezési elvárásának – a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet által előírt hőtechnikai követelmények (U érték) – és gyakorlatának.
Minősített nyílászáró
A termék piacra kerülésével a felújítók (megrendelők, kivitelezők) olyan befelé–befelé nyíló gerébtokos ablak megoldáshoz jutnak, mely minősítéssel rendelkezik a műszaki paraméterek teljesítéséről.
Hőtechnikai követelmények
További eredmény, hogy a fejlesztett ablakok úgy tartják be a hőtechnikai követelményeket, hogy közben kiküszöbölik a mai általános hibákat, nevezetesen a hőhidasságot, penészedő ablakbéllet jelenségét; külső megjelenés elvesztését.
Hőhídmentesség
Hagyományos (homogén) téglafalazatú épületeknél az új egyrétegű ablakok mellett hőhidassá válik a falszerkezet, vagyis télen sokszor harmatpont alatti lesz az ablak körüli belső falfelület. Kétrétegű Denkstil ablakaink „Uw” értéke garantáltan eléri a megkívánt 1,1–1,3 W/m2K értéket, így ez a probléma nem áll fent.
Garancia
DENKSTIL ablakaink rendelkeznek a műemlékvédelmi követelményekhez való igazodásról és garanciával biztosított a hosszú éveken át való megbízható funkcionálás.
Vetemedés megszűnése
DENKSTIL ablakainknak köszönhetően, megszűnik az ablakok méretezési hibából (nehéz hőszigetelő üveg az azt hosszú távon el nem bíró szerkezetbe építve) eredő elvetemedés, szerkezetcsavarodás problémája.
Modern igények kielégítése
Mindezek mellett az új ablakok képesek lesznek arra is, hogy kiszolgálják a modern felhasználói igényeket is. Környezettudatos, kipárolgásával az egészséget nem veszélyeztető belső oldali festéssel, UV-álló külső oldali festéssel, szélbiztos megoldással készülnek, további opcióként pl. bukó ablak, sunguard bevonat kérhető rájuk.
Ahol már a Denkstilt választották
Tevékenységi területeink közé tartozik a teljes körű építőipari, épületenergetikai és igazságügyi szakértői szolgáltatások nyújtása a tanácsadástól a kivitelezésig. Tevékenységünkben növekvő a tervezés, kutatás fejlesztés súlya, valamint a nagy léptékű, innovatív, egyedi épületek generálkivitelezői tevékenysége. Vállalkozásunk a piacon vezető szerepet tölt be az igazságügyi szakértői és kapcsolódó területeken, és ezen keresztül az építőipar összes létező problémájával találkozik, szakértői állásfoglaláshoz azokat kutatási mélységben elemzi.
A vállalkozás elismert szakterületei: 1. műemlék jellegű vagy műemlék épületek, 2. különleges építészeti megoldások (pl. Budapest, Nyugati pályaudvar Eiffel cége által tervezett világhírű tetőszerkezetének rekonstrukciója), 3. presztízsmegrendelők egyedi és minden esetben magas igényeinek megértése és kiszolgálása.
Új generációs Denkstil kapcsolt gerébtokos ablakaink beépítésre kerültek a zirci Újfalusy Márton Vendégházba, megőrizve ezzel az épület műemlék látványát. Építészirodánk tervei alapján hasonló Denkstil stílusú nyílászárók díszítik és látják el funkciójukban maximálisan a Magyar Nemzeti Bank épületét, és a zirci Bagolyvár Fogadót. Folyamatban van a Nyugati pályaudvar belső homlokzati nyílászáróinak cseréje, ahová szintén cégünk tervei alapján készült gerébtokos ablakok kerülnek.
Denkstil
Nyugati pályaudvar
Komplett tetőfelújítás, nyílászáró csere
tervezés és kivitelezés
Denkstil
Magyar Nemzeti Bank
Homlokzati nyílászáró csere
tervezés és kivitelezés
Denkstil
Bagolyvár Fogadó - Zirc
Ingatlanfejlesztés – teljes felújítás
tervezés és kivitelezés
Denkstil
Újfalusy Márton Vendégház
Ingatlanfejlesztés – teljes felújítás
tervezés és kivitelezés
Újítsuk örökségeinket együtt!
Ha további információkat szeretne, vagy felkeltettük az érdeklődését vegye fel velünk a kapcsolatot.
info@denkstil.hu
+36 20 8230795
+36 30 7468127
Adatvédelmi és Adatkezelési szabályzat
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
[a GDPR alapján]
Vállalkozás, mint adatkezelő azonosító adatai:
- MG Építész KFT.
- 1125 Budapest, 10767/1/ A /1 hrsz./, Szarvas Gábor út 42/a. alagsor 1.
- Cégjegyzékszám: 01 09 717700
- Adószám: 13079909243
- https://www.mgepitesz.hu/
- penzugy@mgepitesz.hu
- +3630/248 6210
A Vállalkozás, mint adatkezelő képviselője:
- Dr. Márkus Gábor
- 1125 Budapest, 10767/1/ A /1 hrsz./, Szarvas Gábor út 42/a. alagsor 1.
- +3630/248 6210
- markus.gabor@mgepitesz.hu
Közzététel időpontja: 2021-06-01
Az 1. felülvizsgálat legkésőbbi időpontja: Törvény változásával
Az 1. felülvizsgálat nyomán bevezetett változtatások hatályba lépésének időpontja:
Az 1. felülvizsgálat során módosított szakaszok:
A 2. felülvizsgálat legkésőbbi időpontja:
Budapest, 2021-06-01
Adatkezelési alapelveink összhangban vannak a kapcsolódó hatályos jogszabályokkal, így különösen az alábbiakkal:
-1992.évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
-2001.évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
-2008.évi XLVII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
-2011.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
-1995. évi CXIX törvény a kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név-és lakcímadatok kezeléséről
-2016/679/EU Rendelet (2016. április 27.) a természetes személyek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adat szabad áramlásáról, valamint a 95/45/EK Rendelet hatályon kívül helyezéséről.
Tartalomjegyzék
GDPR fogalmak
1 A szabályzat célja
2 Adatkezelési alapelvek
3 Az adatkezelés jogszerűsége
3.1 Személyes adatok, a különleges adatok kivételével
3.2 Különleges adatok
4 A Vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége és intézkedései
4.1 Adatkezelési tájékoztató
4.1.1 Közös szabályok
4.1.2 Rendelkezésre bocsátandó információk, ha az adatokat az Érintettől gyűjtik
4.1.3 Rendelkezésre bocsátandó információk, ha az adatokat nem az Érintettől gyűjtik
4.2 Érintetti jogok
4.2.1 A hozzáféréshez való jog
4.2.2 A helyesbítéshez való jog
4.2.3 A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)
4.2.4 Az adatkezelés korlátozásához való jog1
4.2.5 A tiltakozáshoz való jog1
4.2.5.1 A tiltakozáshoz való jog közvetlen üzletszerzés esetén
4.2.5.2 Profilalkotás1
4.2.6 Az adathordozhatósághoz való jog
4.2.7 Egyedi ügyekben alkalmazott automatizált döntéshozatalról való döntés joga, beleértve a profilalkotást
4.2.8 Jogorvoslathoz való jog
4.2.8.1 Panasztételhez való jog
4.2.8.2 Felügyeleti hatóság határozatának bírósági felülvizsgálata, ill. egyéb jogorvoslati lehetőség
4.2.8.3 A bírósághoz fordulás joga (keresetindítási jog)
4.2.8.4 Egyéb igényérvényesítési lehetőség
4.2.8.5 Kártérítéshez való jog
4.2.8.6 Közigazgatási bírság
4.2.8.7 Büntetőjogi és/vagy közigazgatási szankció
4.3 Eljárási szabályok
4.3.1 A kérelem elbírálása
4.3.2 A szolgáltatott információ, a nyújtott tájékoztatás és a megtett intézkedés díja
4.3.3 Kérelmező személyazonosságának vizsgálata
5 Adattovábbítás
6 Adatvédelmi incidens
6.1 Bejelentés a felügyeleti hatósághoz
6.2 Az Érintett tájékoztatása
7 Adatkezelési nyilvántartások
7.1 Adatkezelési tevékenységek nyilvántartása
7.2 Adatvédelmi incidensek nyilvántartása
8 Adatvédelmi tisztviselő
9 Adatvédelmi hatásvizsgálat
10 Oktatás
11 Közös adatkezelés, adatfeldolgozás
12 Adatkezelés biztonsága
13 Egyéb rendelkezések
14 Hatály és felülvizsgálati rend
GDPR Fogalmak
Személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre (érintett) vonatkozó bármely információ. Azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító – például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító – vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.
Genetikai adat: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered.
Biometrikus adat: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását. Ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat.
Egészségügyi adat: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról.
Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, aki/amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza. Ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.
Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, aki/amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel.
Az adatfeldolgozó korlátai:
- az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat,
- a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az adatkezelő rendelkezései szerint dolgozhatja fel,
- saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá
- a személyes adatokat az adatkezelő rendelkezései szerint köteles tárolni.
- Kizárt adatkezelő: Olyan adatkezelő nem bízható meg, aki/amely a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységében érdekelt.
- Írásbeli szerződés: Az adatkezelő és adatfeldolgozó között írásbeli szerződésnek kell fennállnia az adatfeldolgozásról, amelyben a fentieket szabályozni kell.
Címzett: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik félnek minősül-e.
Harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, aki/amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.
Vállalkozás: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is.
Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.
Az adatkezelés korlátozása: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából.
Profilalkotás: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.
Álnevesítés: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve, hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni.
Az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.
Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.
Adatvédelmi hatásvizsgálat: ha az adatkezelés valamely – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa, figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor az adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik.
Adatvédelmi tisztviselő: az adatkezelő és az adatfeldolgozó adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki minden olyan esetben, amikor: a) az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik, kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat; b) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél, ill. céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé; c) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei a személyes adatok különleges kategóriáinak (pl. faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási meggyőződésre, stb.) és a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó adatok nagy számban történő kezelését foglalják magukban.
Személyes adatok határokon átnyúló adatkezelése: a) személyes adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó több tagállamban található tevékenységi helyein folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor; vagy b) személyes adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó egyetlen tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor úgy, hogy egynél több tagállamban jelentős mértékben érint, vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érint érintetteket.
Kötelező erejű vállalati szabályok: a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályzat, amelyet az Unió valamely tagállamának területén tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó egy vagy több harmadik országban a személyes adatoknak az ugyanazon vállalkozáscsoporton vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportján belüli adatkezelő vagy adatfeldolgozó részéről történő továbbítása vagy ilyen továbbítások sorozata tekintetében követ.
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: szolgáltatás, amely az információs társadalom bármely szolgáltatása, azaz bármely, általában térítés ellenében, távolról (a felek egyidejű jelenléte nélkül), elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatás.
Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adaton végzik.
Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.
Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele.
Adattörlés: az adat felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállítása többé nem lehetséges.
1A szabályzat célja
Az Adatkezelési Szabályzat célja olyan intézkedések bevezetése és következetes alkalmazása, amelyek az Érintettek személyes adatainak pontos és biztonságos, valamint a hatályos uniós és tagállami adatvédelmi szabályoknak megfelelő, a Vállalkozás szintjén egységesen megvalósított kezelését biztosítják. Az Adatkezelési Szabályzat ugyanakkor tömör, átlátható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást nyújt az Érintettek számára a Vállalkozás által kezelt személyes adataikhoz való hozzáférésről, valamint rendelkezik és tájékoztatást nyújt a Vállalkozás által az Érintettek jogainak biztosítására vonatkozó szabályokról.
2Adatkezelési alapelvek
Személyes adatok kezelésének megkezdése előtt minden esetben gondosan mérlegelni kell, hogy erre ténylegesen szükség van-e. Személyes adatok kezelését kizárólag akkor lehet megkezdeni, ha kétséget kizáróan indokolható, hogy az adatkezelés célját más módon nem lehet megvalósítani.
A Vállalkozás köteles az Érintettek személyes adatait jogszerűen, tisztességesen, átlátható módon kezelni. Senkit nem érhet hátrány abból eredően, hogy a Vállalkozásnál, illetve a jelen Szabályzatban meghatározott egyéb hatóságnál eljárást, jogorvoslatot kezdeményezett vagy bejelentést tett, illetve, hogy a hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulását megtagadta vagy visszavonta.
Az Érintettek személyes adatainak gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet. A Vállalkozás köteles eleve elkerülni, illetve utóbb megszüntetni minden olyan adatkezelést, amely az adott személyes adatra vonatkozó céllal össze nem egyeztethető módon történik. A Vállalkozás csak a szükséges mértékben jogosult személyes adatot kezelni, és köteles minden olyan személyes adatot törölni, amelynek tekintetében az adatkezelés célja megszűnt, illetve az adatkezelés jogalapja nem igazolható.
A Vállalkozás köteles olyan kontrollmechanizmusokat bevezetni, amelyek alkalmasak arra, hogy már előzetesen is, illetve utóbb szűrő jelleggel biztosítható legyen, hogy
(i)a személyes adatok már az adatfelvétel időpontjában, majd az adatkezelés teljes időtartama alatt az adatkezelés céljainak megfelelnek, továbbá
(ii)az adatkezelés mértéke mind az adatok körét, mind az adatkezelés időtartamát illetően a szükségesre korlátozódik.
A Vállalkozás által kezelt személyes adatoknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük. A Vállalkozás köteles minden ésszerű intézkedést megtenni annak érdekében, hogy pontos személyes adatok kerüljenek kezelésre,
(i)az adatkezelés céljai szempontjából felesleges, időközben feleslegessé váló személyes adatokat haladéktalanul töröljék;
(ii)a pontatlan személyes adatokat helyesbítsék vagy töröljék.
A személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az Érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé.
A személyes adatok kezelését olyan módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, ideértve mindazon lépéseket, melyek a személyes adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmét szolgálja.
3Az adatkezelés jogszerűsége
Az adatkezelés alapjának helytálló meghatározása és a kiválasztott jogalaphoz tartozó további feltételek teljesítése a jogszerű adatkezelés előfeltétele. A jogszerűség követelménye tehát szűkebben véve a megfelelő adatkezelési jogalap meglétét feltételezi, tágabban értelmezve pedig azt jelenti, hogy a személyes adatok kezelésére csak az adott adatkezelési jogalapra vonatkozó jogszabályokkal összhangban kerülhet sor.
A Vállalkozás az általa végzett tevékenységre tekintettel az Érintettek személyes adatai tekintetében az alábbi főbb jogalapok közül választhat az adatkezelés jellegének és körülményeinek megfelelően. Az első alpontban említett főbb jogalapok a személyes adatok különleges kategóriái kivételével minden személyes adatra vonatkoznak, míg a második alpont a személyes adatok különleges kategóriáira vonatkozó jogalapokkal kapcsolatos speciális rendelkezéseket rögzíti.
3.1 Személyes adatok, a különleges adatok kivételével
A Vállalkozás az Érintett személyes adatait – ide nem értve a különleges adatokat – különösen az alábbi jogalapon kezelheti:
(i)Hozzájárulás: A Vállalkozás – amennyiben a hozzájárulás önkéntessége bizonyítható – hozzájárulást adhat személyes adatainak kezeléséhez (1A, 1B, 1C sz. melléklet). Amennyiben a Vállalkozás a közvetlenül 16. életévét be nem töltött gyermekeknek kínált információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kapcsán a 16. életévét be nem töltött gyermek személyes adatait kezeli, főszabály szerint csak akkor és olyan mértékben jogszerű az adatkezelés, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, ill. engedélyezte. Az Érintett a hozzájárulását önkéntes alapon nyújtja, és jogosult azt bármikor visszavonni. A visszavonás az azt megelőzően végrehajtott adatkezelés jogszerűségét nem érinti.
(ii)Szerződés előkészítése, ill. szerződés teljesítése: Ez a jogalap alkalmazható a szerződéshez (pl. szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés, munkaszerződés, tanulmányi szerződés) teljesítéséhez szükséges adatkezelések esetén, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy ha az adatkezelés a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges.
(iii)Jogi kötelezettség teljesítése: Uniós vagy nemzeti jog által megkívánt adatkezelés.
(iv)Jogos érdek: Ide tartoznak a Vállalkozás vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges adatkezelések. A Vállalkozás vagy harmadik fél jogos érdekét az adott adatkezelési célra vonatkozó adatkezelési tájékoztató rögzíti. Jogos érdeken alapuló adatkezelés csak abban az esetben történhet, ha a Vállalkozás érdekmérlegelési tesztet készít, amelyben rögzíti és megvizsgálja, hogy a Vállalkozás jogos érdeke arányosan korlátozza-e az Érintett személyes adatok védelméhez való jogát, magánszféráját, illetve azt, hogy miként biztosítható az egyensúly a Vállalkozás és az Érintett érdekei között. Az érdekmérlegelési teszt nem része az adatkezelési tájékoztatónak.
(v)[Egyéb, az adott adatkezelési cél szempontjából egyedi adatkezelési jogalapok lehetnek még: az Érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdeke vagy közérdekű adatkezelés, illetve a Vállalkozásra ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat ellátásával összefüggő adatkezelés.]
Amennyiben a Vállalkozás az Érintettől gyűjti az adatokat és az Érintett a fenti jogalapokon kezelt adatokat nem adja meg, akkor az adatszolgáltatás lehetséges következménye lehet a valamilyen szerződés előkészítésének, illetve teljesítésének a megtagadása, illetve lehetetlenülése (pl. a munkaviszony létesítésének a meghiúsulása). Ha az Érintett a szolgáltatandó adatoknak csak egy részét nem adja meg, akkor a nem teljes körűen szolgáltatott adatok alapján kell megítélni, hogy az adatszolgáltatás elmaradása okozhatja-e pl. a szerződés létrejöttének vagy fenntartásának lehetetlenülését. Szerződésen alapuló adatkezelés esetén a lehetetlenülés jogkövetkezményeit a Vállalkozás csak akkor alkalmazhatja, ha igazolja, hogy a szolgáltatott adat nélkül az érintett szerződés teljesítésére nem képes.
3.2 Különleges adatok
A természetes személyeket megillető alapvető jogok és szabadságok miatt a különleges adatok természetüknél fogva érzékeny és kockázatot jelentő adatok, melyek megkülönböztetett védelmet igényelnek. A Vállalkozás az Érintett különleges adatait – ideértve elsősorban az egészségügyi adatokat – különösen az alábbi célból, illetve jogalapon kezelheti:
(i)GDPR 9. cikk (2) bek. a) pontja: Az Érintett – amennyiben a hozzájárulás önkéntessége bizonyítható – hozzájárulást adhat személyes adatainak kezeléséhez (1A, 1B, 1C sz. melléklet ). Az Érintett a hozzájárulását önkéntes alapon nyújtja, és jogosult azt bármikor visszavonni. A visszavonás az azt megelőzően végrehajtott adatkezelés jogszerűségét nem érinti.
(ii)GDPR 9. cikk (2) bek. b) pontja: Pl. uniós vagy tagállami jog, illetve a tagállami jog szerinti kollektív szerződés felhatalmazása esetén a Vállalkozás adatkezelést folytathat a foglalkoztatást, valamint a szociális biztonságot és szociális védelmet szabályozó jogi előírásokból fakadó kötelezettségei teljesítése és konkrét jogai gyakorlása érdekében.
(iii)GDPR 9. cikk (2) bek. f) pontja: Ez a jogalap alkalmazható, ha a különleges adat kezelésére jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges célból kerül sor.
4A Vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége és intézkedései
A Vállalkozás köteles tömör, átlátható és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően az Érintett rendelkezésére bocsátani bizonyos információkat és tájékoztatni az Érintettet az őt megillető jogokról. Továbbá az Érintett kérelmére bizonyos eljárási szabályok betartásával a Vállalkozás intézkedéseket tehet.
4.1 Adatkezelési tájékoztató
A Vállalkozás attól függően, hogy a személyes adatokat az Érintettől gyűjti-e vagy sem, köteles az Érintett rendelkezésére bocsájtani bizonyos az adatkezelésre vonatkozó információkat. Jelen adatkezelési tájékoztatások közös és egyedi szabályait az alábbi alfejezetek foglalják össze.
4.1.1 Közös szabályok
A tájékoztatási kötelezettségek alapján a Vállalkozás az alábbiakról köteles értesíteni az Érintettet:
(i)A Vállalkozásnak és – ha van ilyen – a Vállalkozás képviselőjének a kiléte és elérhetőségei,
(ii)az adatvédelmi tisztviselőt nem alkalmaz,
(iii)a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja,
(iv)a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, a Vállalkozás vagy harmadik fél jogos érdekei,
(v)adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen,
(vi)adott esetben annak ténye, hogy a Vállalkozás harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá az Európai Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a GDPR 46. cikkben, a GDPR 47. cikkben vagy a GDPR 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás,
(vii)a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól,
(viii)az Érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról,
(ix)a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a GDPR 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét,
(x)a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról,
(xi)a GDPR 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az Érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.
4.1.2 Rendelkezésre bocsátandó információk, ha az adatokat az Érintettől gyűjtik
Abban az esetben, ha a Vállalkozás a személyes adatokat az Érintettől gyűjti, a fentieken túl köteles az Érintettet tájékoztatni arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása.
A tájékoztatást a személyes adatok megszerzésének időpontjában szükséges megadni. Amennyiben azonban az Érintett már rendelkezik a fenti információkkal, nem szükséges azokról őt tájékoztatni.
4.1.3 Rendelkezésre bocsátandó információk, ha az adatokat nem az Érintettől gyűjtik
Abban az esetben, ha a Vállalkozás a személyes adatokat nem az Érintettől gyűjti, a fentieken túl köteles az Érintettet tájékoztatni az Érintett személyes kategóriáiról, valamint a személyes adatok forrásáról és adott esetben arról, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e.
A Vállalkozás a következő időpontokban köteles a tájékoztatást megadni:
(i)a személyes adatok kezelésének konkrét körülményeit tekintetbe véve, a személyes adatok megszerzésétől számított észszerű határidőn, de legkésőbb egy hónapon belül,
(ii)ha a személyes adatokat az Érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az Érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával vagy
(iii)ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor.
Nem szükséges a fenti adatok megadása, amennyiben
(i)az Érintett már rendelkezik az információkkal,
(ii)a szóban forgó információk rendelkezésre bocsátása lehetetlennek bizonyul vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényelne, különösen a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, a GDPR 89. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek és garanciák figyelembevételével végzett adatkezelés esetében, vagy amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett kötelezettség valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezen adatkezelés céljainak elérését. Ilyen esetekben az adatkezelőnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia – az információk nyilvánosan elérhetővé tételét is ideértve – az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében,
(iii)az adat megszerzését vagy közlését kifejezetten előírja az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog, amely az Érintett jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedésekről rendelkezik vagy
(iv)a személyes adatoknak valamely uniós vagy tagállami jogban előírt szakmai titoktartási kötelezettség alapján, ideértve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettséget is, bizalmasnak kell maradnia.
4.2 Érintetti jogok
Az Érintett kérelmezheti a Vállalkozástól a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen. A Érintettet megilleti továbbá az adathordozhatósághoz és a jogorvoslathoz való jog, valamint az egyedi ügyekben alkalmazott automatizált döntéshozatalról való döntés joga, beleértve a profilalkotást is.
Bizonyos érintetti jogokról a Vállalkozás az 4.1 pontban említett tájékoztató részeként köteles tájékoztatást nyújtani.
4.2.1 A hozzáféréshez való jog
Az Érintett jogosult arra, hogy a Vállalkozástól visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, akkor jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az alábbi információkhoz hozzáférést kapjon:
(i)az adatkezelés céljai az adott személyes adat vonatkozásában,
(ii)az érintett személyes adat kategóriái,
(iii)azon címzettek kategóriái, akinek az érintett személyes adatait közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, ill. nemzetközi szervezeteket (a harmadik országbeli címzettek, továbbá a nemzetközi szervezetek részére történő adattovábbítás esetén az Érintett jogosult tájékoztatást kérni arra vonatkozóan, hogy az adattovábbítás megfelelő garanciák mellett történik-e),
(iv)az érintett személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai,
(v)az Érintettet megillető érintetti jogok (helyesbítés, törlés vagy korlátozás joga, az adathordozhatósághoz való jog, valamint a tiltakozás joga az ilyen személyes adatok kezelése ellen),
(vi)a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga,
(vii)ha az adatot a Vállalkozás nem az Érintettől szerezte, akkor a forrásra vonatkozó minden elérhető információ,
(viii)az érintett személyes adatra vonatkozó automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is; ha történik ilyen természetű adatkezelés, akkor a tájékoztatásnak ki kell terjednie az alkalmazott logikára és arra, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az Érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.
Ha az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmét, a kért információkat széles körben használt elektronikus formában kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az Érintett másként kéri.
A Vállalkozás az Érintettől a kérelem teljesítését megelőzően, annak tartalmának pontosítását, a kérelmezett információk, illetve adatkezelési tevékenységek pontos megjelölését kérheti.
Amennyiben az Érintett jelen pont szerinti hozzáférési joga hátrányosan érinti mások jogait és szabadságait, így különösen mások üzleti titkait vagy szellemi tulajdonát, a Vállalkozás jogosult az Érintett kérelmének teljesítését szükséges és arányos mértékben megtagadni.
Abban az esetben, amennyiben az Érintett a fenti tájékoztatást több példányban kéri, a Vállalkozás jogosult a többlet példányok elkészítésének adminisztratív költségeivel arányos és ésszerű mértékű díjat felszámítani.
Amennyiben az Érintett által megjelölt személyes adatot a Vállalkozás nem kezeli, úgy erről is köteles az Érintettet írásban tájékoztatni.
4.2.2 A helyesbítéshez való jog
Az Érintett jogosult ahhoz, hogy a reá vonatkozó személyes adatok helyesbítését kérje. Amennyiben az Érintettre vonatkozó személyes adatok hiányosak, úgy az Érintett jogosult a személyes adatok kiegészítését kérni.
A helyesbítéshez/kiegészítéshez kapcsolódó jog gyakorlása során az Érintett köteles megjelölni, hogy mely adatok pontatlanok, illetve hiányosak, továbbá köteles a Vállalkozást a pontos, teljeskörű adatról is tájékoztatni. A Vállalkozás jogosult indokolt esetben az Érintettet felhívni arra, hogy a pontosított adatot megfelelő módon – elsősorban okirattal – bizonyítsa a Vállalkozás számára.
A Vállalkozás az adatok helyesbítését, kiegészítését indokolatlan késedelem nélkül teljesíti.
A Vállalkozás az Érintett helyesbítéshez való jogának érvényesítésére irányuló kérelmének teljesítését követően haladéktalanul tájékoztatja azon személyeket, akikkel az Érintett személyes adatait közölte, feltéve, hogy az nem lehetetlen vagy nem igényel a Vállalkozástól aránytalan erőfeszítést. Az Érintettet kérésére a Vállalkozás tájékoztatja ezen címzettekről.
4.2.3 A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)
Az Érintett jogosult indítványozni, hogy a Vállalkozás a reá vonatkozó személyes adato(ka)t indokolatlan késedelem nélkül törölje, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:
(i)az Érintett által megjelölt személyes adatra nincsen szükség abból a célból, amelyből azokat a Vállalkozás gyűjtötte vagy más módon kezelte,
(ii)a Vállalkozás a személyes adatot (ideértve a különleges adatot is) az Érintett hozzájárulása alapján kezelte, az Érintett a hozzájárulását írásban visszavonta és az adatkezelésnek nincs más jogalapja,
(iii)az Érintett a Vállalkozás jogos érdekén alapuló adatkezelés tekintetében tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs a Vállalkozás számára olyan kényszerítő erejű jogos ok, amely elsőbbséget élvez az Érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak,
(iv)a Vállalkozás a személyes adatot jogellenesen kezelte,
(v)a Vállalkozás által kezelt adatot a Vállalkozásra alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogban előírt jogszabályi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell,
(vi)az Érintett az adatkezelés ellen tiltakozik és nincs elsőbbséget élvező ok az adatkezelésre.
Az Érintett a törléshez kapcsolódó kérelmét írásban köteles előterjeszteni és köteles megjelölni, hogy mely személyes adatot milyen okból kíván töröltetni.
A törléshez kapcsolódó jog gyakorlása esetén a Vállalkozás a 4.3 pontban meghatározott eljárási szabályok figyelembe vételével köteles eljárni.
Amennyiben a Vállalkozás az Érintett törléshez kapcsolódó indítványának helyt ad, úgy a kezelt személyes adatot valamennyi nyilvántartásából törli, és erről az Érintettet megfelelő módon tájékoztatja.
Abban az esetben, amennyiben a Vállalkozás az érintett személyes adatainak törlésére köteles, a Vállalkozás minden olyan ésszerű lépést megtesz – ideértve a technikai intézkedések alkalmazását is – amely ahhoz szükséges, hogy a személyes adatok kötelező törléséről tájékoztassa azon adatkezelőket is, akik az Érintett személyes adatait azok nyilvánosságra hozatala következtében ismerték meg. A Vállalkozás a tájékoztatójában arról köteles a többi adatkezelőt értesíteni, hogy az Érintett személyes adataira mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másolatpéldányának törlését az Érintett kérelmezte.
A Vállalkozás az Érintett törléshez való jogának érvényesítésére irányuló kérelmének teljesítését követően haladéktalanul tájékoztatja azon személyeket, akikkel az Érintett személyes adatait közölte, feltéve, hogy az nem lehetetlen vagy nem igényel a Vállalkozástól aránytalan erőfeszítést. Az Érintettet kérésére a Vállalkozás tájékoztatja ezen címzettekről.
A Vállalkozás nem köteles a személyes adatok törlésére abban az esetben, ha az adatkezelés szükséges:
(i)a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlásához,
(ii)a magyar vagy európai uniós jogszabály által a Vállalkozásra telepített személyes adatok kezelésére irányuló kötelezettség teljesítéséhez,
(iii)közérdekből vagy a Vállalkozásra ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához,
(iv)a népegészségügy területét érintő közérdek megvalósításához,
(v)közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, feltéve, hogy az Érintett elfeledtetéshez való jogának gyakorlása következtében valószínűsíthetően lehetetlenné vagy komolyan veszélyeztetetté válna az adatkezelés,
(vi)jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.
4.2.4 Az adatkezelés korlátozásához való jog
Az Érintett jogosult indítványozni, hogy a Vállalkozás a reá vonatkozó személyes adato(k) kezelését, felhasználását korlátozza, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:
(i)az Érintett vitatja a személyes adatok pontosságát (ebben az esetben a korlátozás addig tart, amíg a Vállalkozás ellenőrzi az adat pontosságát),
(ii)a Vállalkozás a személyes adatot jogellenesen kezelte, de az Érintett törlés helyett korlátozást kér,
(iii)a Vállalkozás számára az adatkezelés célja megszűnt, de az Érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez,
(iv)az Érintett a Vállalkozás jogos érdekén alapuló adatkezelés tekintetében tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs a Vállalkozás számára olyan kényszerítő erejű jogos ok, amely elsőbbséget élvez az Érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak; ebben az esetben a korlátozás addig áll fenn, amíg megállapításra nem kerül, hogy a Vállalkozás jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Érintett jogos indokaival szemben.
Korlátozás esetén a személyes adatokat a tárolás kivételével csak az Érintett hozzájárulásával vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében vagy uniós, illetve valamely európai uniós tagállam fontos közérdekből lehet kezelni.
A Vállalkozás az adatkezelés korlátozásának feloldásáról az Érintettet előzetesen tájékoztatja.
A Vállalkozás az Érintett korlátozásához való jogának érvényesítésére irányuló kérelmének teljesítését követően haladéktalanul tájékoztatja azon személyeket, akikkel az Érintett személyes adatait közölte, feltéve, hogy az nem lehetetlen vagy nem igényel a Vállalkozástól aránytalan erőfeszítést. Az Érintettet kérésére a Vállalkozás tájékoztatja ezen címzettekről.
4.2.5 A tiltakozáshoz való jog
Tekintettel arra, hogy a Vállalkozás nem végez közérdekű adatkezelést és közhatalmi jogosítványai sincsenek, nem végez tudományos vagy történelmi kutatást, illetve az adatkezelésre statisztikai célból sem kerül sor, így esetében a jogos érdeken alapuló adatkezelések esetén merülhet fel a tiltakozáshoz való jog gyakorlása.
Amennyiben az Érintettek adatainak kezelésére jogos érdekre alapítottan kerül sor, fontos garanciális jellegű rendelkezés, hogy az Érintett számára az adatkezelés kapcsán biztosítani kell a megfelelő tájékoztatást és a tiltakozás jogának érvényesítését. A jelen jogra legkésőbb az Érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni a figyelmét.
Az Érintett ennek alapján jogosult tiltakozni személyes adatainak kezelése ellen és ilyen esetben a Vállalkozás nem kezelheti tovább az Érintett személyes adatait, kivéve, ha bizonyítható, hogy
(i)az adatkezelést a Vállalkozás részéről olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben vagy
(ii)az adatkezelés a Vállalkozás jogi igényeinek előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódik.
4.2.5.1 A tiltakozáshoz való jog közvetlen üzletszerzés esetén
A – gyakorlatban leginkább direkt marketingként hivatkozott – közvetlen üzletszerzés érdekében történő adatkezelésről a GDPR is elismeri, hogy az ehhez kapcsolódó adatkezelések esetében a jogos érdek fennállását lehet vélelmezni.
Az Érintett a Vállalkozás által folytatott direkt marketing tevékenységek esetén tehát szintén jogosult tiltakozni személyes adatainak ezen célból történő kezelése ellen, az egyéb jogos érdeken alapuló adatkezeléssel ellentétben azonban a tiltakozás nyomán a Vállalkozásnak nem áll módjában mérlegelni, hogy az Érintett tiltakozása esetén mégis folytathatja-e az adatkezelést.
Amennyiben az Érintett a direkt marketing célból történő adatkezelés ellen tiltakozik, úgy a továbbiakban az Érintett adatait a Vállalkozás ezen célból tovább nem kezelheti.
4.2.5.2 Profilalkotás
Profilalkotás során az Érintettekre vonatkozó személyes jellemzőket valamilyen automatizált módszerrel értékelik ki. Az ilyen értékelések felhasználhatók például az Érintett munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzőinek elemzésére vagy előrejelzésére.
A tiltakozás joga kiterjed a jogos érdeken alapuló profilalkotásra, mint sajátos adatkezelési műveletre is. Amennyiben pedig direkt marketing célból kerül sor profilalkotásra, úgy az Érintett tiltakozása nyomán a személyes adatain alapuló profilalkotással is haladéktalanul fel kell hagyni.
4.2.6 Az adathordozhatósághoz való jog
Az Érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, a Vállalkozás által kezelt személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt a Vállalkozás akadályozná.
Az adathordozhatósághoz való jog azon személyes adatok tekintetében gyakorolhatók, amelyeket az Érintett a Vállalkozás rendelkezésére bocsátott, és
(i)Az Érintett hozzájárulásán vagy szerződéses jogalapon alapul az adatkezelés, és
(ii)az adatkezelés automatizált módon történik.
Amennyiben az egyébként technikailag megvalósítható, a Vállalkozás az Érintett kérésére a személyes adatokat közvetlenül egy másik, az Érintett kérelmében megjelölt adatkezelő részére továbbítja. A jelen pont szerinti adathordozhatósághoz való jog nem teremt kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy az adatkezelők egymással műszakilag kompatibilis adatkezelő rendszereket vezessenek be vagy tartsanak fenn.
Az adathordozhatóság körében a Vállalkozás köteles ingyenesen az Érintett számára az adathordozót rendelkezésre bocsátani.
Abban az esetben, amennyiben a Vállalkozás adathordozhatósághoz való joga hátrányosan érinti mások jogait és szabadságait, így különösen mások üzleti titkait, vagy szellemi tulajdonát, a Vállalkozás jogosult az Érintett kérelmének teljesítését szükséges mértékben megtagadni.
Az adathordozhatóság körében tett intézkedés nem jelenti az adatok törlését, azokat a Vállalkozás mindaddig nyilvántartja, ameddig az adatok kezelésére a Vállalkozás megfelelő céllal, illetve jogalappal rendelkezik.
4.2.7 Egyedi ügyekben alkalmazott automatizált döntéshozatalról való döntés joga, beleértve a profilalkotást
Az automatizált döntéshozatal fogalmát nem határozza meg a GDPR, lényegét tekintve azonban ide sorolható minden olyan folyamat, melynek nyomán a bevitt adatoknak kizárólag számítástechnikai eszközökkel, emberi beavatkozás nélkül végzett, előre meghatározott szempontok/algoritmus szerinti értékelése történik és ezen értékelés eredményeként olyan döntés születik, amely az érintettre jelentős következményekkel jár. A GDPR példaként hozza fel online hitelkérelmek automatikus döntéshozatallal történő elutasítását vagy az emberi beavatkozás nélkül végzett online munkaerő-kiválasztást.
Ezzel szemben a profilalkotás fogalmát a GDPR pontosan meghatározza rögzíti, mint az előző pontból is látható, ennek lényege, hogy az Érintettekre vonatkozó személyes jellemzőket valamilyen automatizált módszerrel értékelik ki. Amennyiben az Érintett személyes adataival kapcsolatosan a Vállalkozásnál automatizált döntéshozatal történik, ideértve a profilalkotást is, akkor az adatvédelmi tájékoztatóban erre utalni kell. Ebben az esetben az adatkezelési tájékoztató tartalmazza az alkalmazott logikára vonatkozó információt, továbbá azt, hogy az ilyen adatkezelés az Érintettre nézve milyen jelentőséggel és milyen várható következményekkel bír.
Az Érintettet jogosult kérni, hogy ne terjedjen ki rá a kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.
Az Érintett nem jogosult kérni az automatizált adatkezelésen alapuló döntés hatálya alóli mentesítését, ha a döntés szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges, vagy a döntés meghozatalát európai uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé vagy ha a döntés az Érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.
Amennyiben az automatizált adatkezelés szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges vagy az Érintett hozzájárulásán alapul, akkor az Érintettet megilleti az a jog, hogy a Vállalkozás részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.
A Vállalkozás adatkezelései során mindent megtesz a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó adatok automatizált döntéshozatalba történő bevonásának elkerülésére. Amennyiben azonban ez nem elkerülhető, akkor a személyes adatok különleges kategóriái vonatkozásában kizárólag akkor végezhető automatizált döntéshozatal, ha az adatkezelés az Érintett hozzájárulásán alapul vagy jelentős közérdek miatt szükséges európai uniós vagy tagállami jog alapján és az érintetti jogok védelme érdekében megfelelő intézkedések megtételére került sor.
4.2.8 Jogorvoslathoz való jog
Az Érintett a hatályos jogszabályban meghatározott illetékességgel felruházott bírósághoz eljuttatott beadvánnyal élhet.
4.2.8.1 Panasztételhez való jog
Ha az Érintett úgy ítéli meg, hogy a Vállalkozás általi személyes adatainak kezelése megsérti a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok, így különösen a GDPR, rendelkezéseit, jogában áll a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál panaszt benyújtani.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei:
Honlap: http://naih.hu/
Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.
Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.
Telefon: +36-1-391-1400
Fax: +36-1-391-1410
E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
Az Érintettnek joga van más, így különösen a szokásos tartózkodási helye, munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti európai uniós tagállamban létrehozott, felügyeleti hatóságnál is panaszt tenni.
4.2.8.2 Felügyeleti hatóság határozatának bírósági felülvizsgálata, ill. egyéb jogorvoslati lehetőség
Az Érintett és a Vállalkozás jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben, így különösen a felügyeleti hatóság vizsgálati, korrekciós és engedélyezési hatásköreinek gyakorlására, illetve a panaszok megalapozatlannak tekintésére vagy elutasítására vonatkozó döntésével szemben. Mindazonáltal a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog nem vonatkozik a felügyeleti hatóságok által tett, jogilag kötelező erővel nem bíró intézkedéseikre, például a felügyeleti hatóság által kibocsátott véleményekre vagy az általa nyújtott tanácsra.
Továbbá az Érintettet jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha a GDPR 55. vagy 56. cikk alapján illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az Érintettet a benyújtott panaszával kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.
A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti uniós tagállam bírósága előtt kell megindítani.
4.2.8.3 A bírósághoz fordulás joga (keresetindítási jog)
Az Érintett – panasztételi jogától függetlenül – bírósághoz fordulhat, ha a személyes adatainak kezelése során megsértették a GDPR szerinti jogait.
A Vállalkozással, mint belföldi tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelővel szemben magyar bíróság előtt indítható per.
Az Érintett a pert a jelenlegi Infotv. 22. § (1) bek. szerint a lakóhelye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja. Magyarországon a törvényszékek elérhetősége az alábbi linken található: http://birosag.hu/torvenyszekek.
Tekintettel arra, hogy a Vállalkozás nem minősül valamely tagállam közhatalmi jogosítványait gyakorolva eljáró közhatalmi szervének, az Érintett a pert a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósága előtt is megindíthatja, amennyiben az Érintett szokásos tartózkodási helye az Európai Unió más tagállamában van.
4.2.8.4 Egyéb igényérvényesítési lehetőség
Az Érintettnek jogában áll a panasznak a nevében történő benyújtásával, a felügyeleti hatóság határozatának bírósági felülvizsgálatával, a keresetindítással, valamint a kártérítési jogának a nevében történő érvényesítésével egy olyan nonprofit jellegű szervezetet vagy egyesületet megbízni, amelyet valamely európai uniós tagállam jogának megfelelően hoztak létre és amelynek alapszabályban rögzített céljai a közérdek szolgálata, valamint az érintettek jogainak és szabadságának a személyes adatok vonatkozásában biztosított védelme.
4.2.8.5 Kártérítéshez való jog
A Vállalkozás köteles megtéríteni azt a vagyoni vagy nem vagyoni kárt, amelyet az alábbi jogszabályok megsértésének eredményeként más személy szenvedett el:
(i)GDPR,
(ii)a GDPR-ral összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat,
(iii)a GDPR-ban foglalt szabályokat pontosító tagállami jog.
A Vállalkozás mentesül a kártérítési felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért őt semmilyen módon nem terheli felelősség.
A károsult a kártérítés igényét az 4.2.8.3 pontban meghatározott tagállamban hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál nyújthatja be.
4.2.8.6 Közigazgatási bírság
A közigazgatási bírság kiszabása, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapítása a GDPR 83. cikke különböző körülményektől, így pl. a jogsértés súlyától, függően.
4.2.8.7 Büntetőjogi és/vagy közigazgatási szankció
A GDPR felhatalmazása alapján.
4.3 Eljárási szabályok
A Vállalkozás a fenti tájékoztatási kötelezettségének teljesítése és intézkedései megtétele során az ott meghatározottak szerint köteles eljárni. A fent meghatározott speciális szabályokat meghaladóan a Vállakozás a következő rendelkezések betartásával jár el.
4.3.1 A kérelem elbírálása
A 4.2.1 – 4.2.7 pontokban meghatározott érintetti jogok kapcsán kérelmezett intézkedésekkel kapcsolatban az alábbi eljárási szabályokat kell alkalmazni.
Az Érintett kérelmét az adatkezelő képviselőjénél nyújthatja be.
A kérelem benyújtása írásban történhet elektronikus levél útján vagy papír alapon. A kérelem a jelen szabályzat 2. sz. mellékletében meghatározott „Kérelem” elnevezésű nyomtatványon is benyújtható. Ha a Vállalkozás a kérelmet nem nyomtatványon nyújtja be, akkor a kérelmet tartalma alapján kell elbírálni. Ha az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az Érintett azt másként kéri.
Az Érintett köteles a kérelemben megjelölni, hogy a mely személyes adat vonatkozásában kéri a Vállalkozás intézkedését.
A Vállalkozás az írásban benyújtott kérelem kézhezvételétől számított 1 (egy) hónapon belül köteles kérelmet elbírálni. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét, illetve a folyamatban lévő kérelmek számát, a Vállalkozás a kérelem elbírálásának határidejét további 2 (kettő) hónappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás tényéről, illetve a késedelem okairól az Érintettet a kérelem kézhezvételétől számított 1 (egy) hónapon belül tájékoztatni kell.
Amennyiben az Érintett kérelme megalapozott, a Vállalkozás a kért intézkedést az eljárási határidőn belül végrehajtja, és a végrehajtás megtörténtével kapcsolatosan írásbeli tájékoztatást ad az Érintett részére.
Ha a Vállalkozás nem tesz intézkedéseket az Érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 1 (egy) hónapon belül tájékoztatja az Érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az Érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál és élhet bírósági jogorvoslati jogával.
4.3.2 A szolgáltatott információ, a nyújtott tájékoztatás és a megtett intézkedés díja
A Vállalkozás a 4.1, 4.2.1 – 4.2.7 és 6.2 pontokban meghatározott információkat, az érintetti jogokkal kapcsolatos tájékoztatást, illetve a kérelmezett intézkedéseket díjmentesen biztosítja. Amennyiben azonban az Érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, a Vállalkozás, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre
(i)észszerű összegű díjat számíthat fel vagy
(ii)megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.
4.3.3 Kérelmező személyazonosságának vizsgálata
Abban az esetben, amennyiben a Vállalkozásnak a jelen szabályzat 4.2.1 – 4.2.6 pontok szerinti kérelem előterjesztőjének kilétével kapcsolatban megalapozott kétsége támad, a Vállalkozás az Érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges további információk rendelkezésre bocsátását igényelheti.
5 Adattovábbítás
A Vállalkozás meghatározott célból – így különösen valamely harmadik személlyel fennálló szerződés teljesítése érdekében, illetve a jogszabályban meghatározott kötelezettség, munkaviszonyból származó munkáltatói kötelezettség teljesítése érdekében – az Érintettek személyes adatait továbbíthatja.
Adattovábbítás esetén – jogszabályon alapuló adattovábbítás kivételével – a Vállalkozás kizárólag olyan címzettek részére továbbítja az Érintett személyes adatait, amelyek az Európai Unió területén székhellyel rendelkeznek, vagy amelyek megfelelő garanciákat nyújtanak arra, hogy az általuk történő adatkezelés a GDPR követelményeinek megfelel.
Amennyiben a Vállalkozás személyes adatot harmadik országba – tehát az Európai Unión kívüli országba – vagy nemzetközi szervezet részére továbbít (vagy harmadik országban működő adatkezelő vagy nemzetközi szervezet számára elérhetővé tesz), úgy a Vállalkozás köteles arról gondoskodni, hogy a harmadik országban működő címzett, illetve a nemzetközi szervezet az Érintett személyes adataival kapcsolatosan a Vállalkozás által biztosított védelemmel azonos mértékű védelmet biztosítson a GDPR V. fejezetében foglaltaknak megfelelően.
Ha olyan harmadik országba vagy nemzetközi szervezet számára történik az adattovábbítás, amely a személyes adatok megfelelő szintű védelmét a GDPR V. fejezete szerint biztosítani nem tudja (pl. egyes ázsiai vagy afrikai országok), akkor az adattovábbítás csak akkor történhet az Érintett hozzájárulása nélkül, ha az adattovábbítás megfelel a GDPR 49. cikkében foglaltaknak; ennek hiányában a személyes adatok továbbításhoz szükséges az Érintett kifejezett hozzájárulása.
6 Adatvédelmi incidens
Adatvédelmi incidens esetén a Vállalkozás a következő szabályokat köteles betartani, illetve a következő szabályok alapján köteles eljárni.
6.1 Bejelentés a felügyeleti hatósághoz
A Vállalkozás az általa kezelt adatok vonatkozásában az adatvédelmi incidenst a tudomásszerzést követően indokolatlan késedelem nélkül, amennyiben az lehetséges, úgy a tudomásszerzést követően legkésőbb 72 órával bejelenti a felügyeleti hatóságnak, legalább az alábbi tartalommal:
(i)az adatvédelmi incidens jellegének ismertetése, ideértve az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát,
(ii)az Adatkezelő képviselője neve, elérhetősége,
(iii)az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következmények,
(iv)az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedések, ideértve az esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.
Ha és amennyiben nem lehetséges a fenti információkat egyidejűleg közölni, azok további indokolatlan késedelem nélkül később részletekben is közölhetők a felügyeleti hatósággal. Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is.
Nem kell bejelenteni az adatvédelmi incidenst, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. A kockázat valószínűségét és súlyosságát az adatkezelés jellegének, hatókörének, körülményeinek és céljainak függvényében kell objektív értékelés alapján meghatározni. Kockázatnak minősülhet például, ha az érintettek az incidens folytán hátrányos megkülönböztetésben részesülhetnek, személyazonosságukkal történő visszaélés alanyaivá válhatnak, pénzügyi veszteséget szenvedhetnek, jó hírnevük sérülhet, egyéb jelentős gazdasági vagy szociális hátrány érheti őket.
6.2 Az Érintett tájékoztatása
Ha valamely Érintett, különös tekintettel a Vállalkozás munkavállalóira, adatvédelmi incidensről értesül, úgy köteles erről a Vállalkozás képviselőjét haladéktalanul értesíteni. Az értesítéssel kapcsolatos díjszámításra a 4.3.2 pontban foglaltaknak megfelelően alkalmazandók.
Minden olyan esetben, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár valamely Érintett(ek) jogaira és szabadságaira nézve és az incidensről a Vállalkozás tudomást szerez, arról indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni köteles az Érintett(ek)et. A tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell:
(i)az adatvédelmi incidens jellegét,
(ii)az Adatkezelő képviselője neve, elérhetősége,
(iii)az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket,
(iv)a Vállalkozás által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.
Az Érintett tájékoztatása nem szükséges, amennyiben a következő feltételek bármelyike teljesül:
(i)a Vállalkozás megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat,
(ii)a Vállalkozás az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg,
(iii)a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az Érintetteket nyilvánosan, a helyben szokásos módon közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.
Amennyiben a Vállalkozás még nem értesítette az Érintettet az adatvédelmi incidensről, a felügyeleti hatóság, miután mérlegelte, hogy az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár-e, elrendelheti az Érintett tájékoztatását, vagy megállapíthatja a fenti feltételek valamelyikének teljesülését és így azt, hogy az Érintett tájékoztatása nem szükséges.
7 Adatkezelési nyilvántartások
7.1 Adatkezelési tevékenységek nyilvántartása
A Vállalkozás és a Vállalkozás képviselője a felelősségébe tartozóan végzett adatkezelési tevékenységekről írásban, ideértve az elektronikus dokumentumot is, nyilvántartást köteles vezetni a GDPR 30. cikkének megfelelően, ami a következő információkat tartalmazza:
(i)a Vállalkozás neve és elérhetősége, Adatkezelő képviselője neve és elérhetősége,
(ii)az adatkezelés céljai,
(iii)az Érintettek kategóriáinak, valamint a személyes adatok kategóriáinak ismertetése,
(iv)olyan címzettek kategóriái, akikkel a személyes adatokat közlik vagy közölni fogják, ideértve a harmadik országbeli címzetteket vagy nemzetközi szervezeteket,
(v)adott esetben a személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására vonatkozó információk, beleértve a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet azonosítását, valamint a GDPR 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdés szerinti továbbítás esetében a megfelelő garanciák leírása,
(vi)ha lehetséges, a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők,
(vii)ha lehetséges, a GDPR 32. cikk (1) bekezdésében említett technikai és szervezési intézkedések általános leírása.
A Vállalkozás és a Vállalkozás képviselője köteles a nyilvántartást megkeresés alapján a felügyeleti hatóság részére hozzáférhetővé tenni:
-ha az Adatkezelő által végzett adatkezelés az Érintettek jogaira és szabadságaira nézve valószínűsíthetően kockázattal jár,
-ha az adatkezelés nem alkalmi jellegű, vagy
-ha az adatkezelés kiterjed a személyes adatok különleges kategóriáira vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes adatoknak a kezelésére.
7.2 Adatvédelmi incidensek nyilvántartása
A Vállalkozás nyilvántartja az adatvédelmi incidenseket az alábbi információkkal:
(i)az adatvédelmi incidenshez kapcsolódó tények,
(ii)annak hatásai és
(iii)az orvoslására tett intézkedések.
Jelen nyilvántartásba a felügyeleti hatóság betekinthet és ellenőrizheti, hogy a GDPR 33. cikk rendelkezéseinek betartását.
8 Adatvédelmi tisztviselő
A Vállalkozó adatvédelmi tisztviselőt nem jelöl ki és nem alkalmaz.
9 Adatvédelmi hatásvizsgálat
Az adatvédelmi hatásvizsgálat során a Vállalkozás az olyan adatkezelések esetében, amelyek valószínűsíthetően magas kockázattal járnak a természetes személyek jogaira és szabadságaira hastásvizsgálatot köteles végezni. A hatásvizsgálat legalább az alábbi információkat tartalmazza:
(i)a tervezett adatkezelési műveletek módszeres leírására és az adatkezelés céljainak ismertetésére, beleértve adott esetben az adatkezelő által érvényesíteni kívánt jogos érdeket,
(ii)az adatkezelés céljaira figyelemmel az adatkezelési műveletek szükségességi és arányossági vizsgálatára,
(iii)az Érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálatára,
(iv)a kockázatok kezelését célzó intézkedések bemutatására, ideértve a személyes adatok védelmét és a GDPR-ral való összhang igazolását szolgáló, az érintettek és más személyek jogait és jogos érdekeit figyelembe vevő garanciákat, biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat.
A hatásvizsgálat kiterjed:
(v)természetes személyekre vonatkozó egyes személyes jellemzők olyan módszeres és kiterjedt értékelése, amely automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is –alapul, és amelyre a természetes személy tekintetében joghatással bíró vagy a természetes személyt hasonlóképpen jelentős mértékben érintő döntések épülnek,
(va) személyes adatok különleges kategóriái vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok nagy számban történő kezelése,
(vb)nyilvános helyek nagymértékű, módszeres megfigyelése.
A felügyeleti hatóság további az adatkezelési hatásvizsgálat elvégzésének függvényében végezhető adatkezelési műveleteket határozhat meg.
Nem kell hatásvizsgálatot készíteni akkor, ha az alábbi feltételek fennállnak:
(i)ha a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének c) vagy e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját uniós vagy az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jog írja elő, és
(ii)e jog a szóban forgó konkrét adatkezelési műveletet vagy műveleteket is szabályozza,
(iii)valamint e jogalap elfogadása során egy általános hatásvizsgálat részeként már végeztek adatvédelmi hatásvizsgálatot.
Annak ellenére, hogy a fenti feltételek teljesülnek és így nem kellene hatásvizsgálatot lefolytatni, hatásvizsgálat elvégzése akkor is szükséges, ha a tagállamok az adatkezelési tevékenységet megelőzően ilyen hatásvizsgálat elvégzését szükségesnek tartják,
Amennyiben az adatvédelmi hatásvizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a vizsgált adatkezelés bizonyos, a kockázat mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a Vállalkozás köteles a GDPR 36. cikke szerint az adatkezelést megelőzően konzultálni a felügyeleti hatósággal.
10 Oktatás
A Vállalkozás köteles gondoskodni a Vállalkozásnál az adatkezelési műveletekben részt vevő személyek adatvédelmi tudatosság-növeléséről és képzéséről.
Az adatkezelésben részt vevő dolgozók oktatása törvényi változásokhoz igazodó rendszerességgel történik.
11 Közös adatkezelés, adatfeldolgozás
A Vállalkozás nem végez közös adatkezelést, és nem vesz igénybe külső adatfeldolgozót.
12 Adatkezelés biztonsága
IT rövid leírása
13 Egyéb rendelkezések
A jelen Szabályzatban az európai uniós jogon vagy az Európai Unión az EGT tagállamokban alkalmazandó jogot és az EGT tagállamokat is érteni kell.
14 Hatály és felülvizsgálati rend
Az Adatkezelési Szabályzat 2018. május 25. napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Az Adatkezelési Szabályzat hatályba lépésével minden olyan korábban hatályos belső szabályzat, illetve munkáltatói utasítás hatályát veszti, amelynek figyelembevételével a Vállalkozás az Adatkezelési Szabályzat hatálya alá személyes adatokat kezelték.
Az Adatkezelési Szabályzat hatályba lépésének fordulónapjával bezárólag minden évben legalább egyszer felülvizsgálatra kerül, azzal, hogy a felülvizsgálat valamennyi melléklet tartalmára is maradéktalanul kiterjed. Amennyiben szükséges, a Vállalkozás képviselője mint felülvizsgálatért felelős tisztviselő a jogszabályi és a belső szervezeti változásoknak megfelelően intézkedik az Adatkezelési Szabályzat megfelelő módosítása iránt, gondoskodik a módosított Adatkezelési Szabályzat hatályba léptetéséről és kihirdetéséről, valamint arról, hogy az Adatkezelési Szabályzat személyi hatálya alá tartozó személyek a módosítások tartalmáról tudomást szerezzenek.
Az Adatkezelési Szabályzat rá irányadó szabályainak megismerése és betartása a Vállalkozás minden képviselője, tisztségviselője és megbízottja számára kötelező, feladataikat kötelesek az Adatkezelési Szabályzat előírásainak maradéktalan betartásával ellátni.
Jogszabályváltozás esetén, továbbá a jelen szabályzat egyéb okból történő módosítása esetén a Tájékoztatót a jogszabályi változás alapulvételével, illetve egyéb okból módosítani kell és az Érintettekkel meg kell ismertetni a módosítás szövegét
Az Adatkezelési Szabályzat az alábbi mellékleteket tartalmazza:
1. A sz. melléklet
1.B. sz. melléklet
ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
2 Az érintett adatainak kezelése
2.1 Az érintettek köre
Az Adatkezelő szállás szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban kezel személyes adatokat.
2.2 A kezelt személyes adatok kategóriái
Az Adatkezelő szállás szolgáltatás igénybevétele során az Érintett alábbi személyes adatait kezeli:
Név, lakcím, születési idő
A kezelt személyes adatokat az Érintett szerződés, bejelentő lap, internetes felület útján bocsátja az Adatkezelő rendelkezésére.
Az Adatkezelő a kezelt személyes adatokat az alábbi forrás(ok)ból gyűjti: az Érintettől származó személyes adatokat szerződés, bejelentő lap, internetes felület felhasználásával.
2.3 Az adatkezelés célja, jogalapja és időtartama
Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.
Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.
Az érintettet – egyértelműen, közérthetően és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.
A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:
a) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;
b) pontosak, teljesek és ha szükséges időszerűek;
c) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.
Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.
2.3.1 A szállás szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötésének előkészítése és a szállás szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés teljesítése :
A személyes adatok kezelése szállás szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés (a továbbiakban: „Szerződés”) megkötésének előkészítése és teljesítése érdekében szükséges.
A Szerződés szerinti szolgáltatásnyújtás részletes feltételeit az Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: „ÁSZF”) és az abban hivatkozott dokumentumok rögzítik.
A fenti cél elérése érdekében az Adatkezelő különösen:
– a Szerződésben előírt szobafoglaláshoz kapcsolódó személyes adat kezelését végzi annak érdekében, hogy ezen szerződéses kötelezettség teljesítését az Adatkezelő ellenőrizhesse; a díjazás mértékének megállapítása érdekében a személyes adatokat elemzi; az Érintett elérhetőségi adatait a Szerződés előkészítése és teljesítése során történő kapcsolattartás céljából kezeli; a személyes adatok alapján az Érintettet azonosítja.
– a Szerződés teljesítéséhez szükséges személyes adatokat kezeli, az ÁSZF-ben meghatározott kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében monitorozza.
A jelen adatkezelés időtartama megegyezik a Szerződés előkészítésének, illetőleg annak megkötése esetén a Szerződés időtartamával.
Tekintettel arra, hogy a fenti személyes adatok szolgáltatása nélkül az Adatkezelő a szerződéskötést előkészíteni, és a Szerződést megkötni és teljesíteni nem tudja, az Érintett köteles a személyes adatokat az Adatkezelő részére megadni. Az adatszolgáltatás elmaradása esetén az Adatkezelő jogosult az Érintettel történő szerződéskötést, illetőleg a Szerződés teljesítését megtagadni.
A szerződéskötés elmaradása, illetőleg a Szerződés megszűnése esetén az Adatkezelő a személyes adatokat nem törli, hanem a 2.3.5 pontban megjelölt célból és jogalapon megőrzi.
2.3.2 Jogi kötelezettség teljesítése
Az Adatkezelő az Érintett személyes adatait az alábbi jogszabályi kötelezettségek teljesítése céljából, az alábbi időtartamban kezeli: A jogi kötelezettségek betartásával pl. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 73. § (2) bekezdése, ugyanis a hivatkozott jogszabályhely kimondja: „A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdésben meghatározott adatairól a szállásadó az előírt formanyomtatvány szerinti nyilvántartást (vendégkönyvet) vezet.” Ilyen jogi kötelezettség továbbá pl. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. § (2) bekezdése, amely szerint„[a] könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.”
A jogi kötelezettség teljesítésén alapuló adatkezelés azonban nem terjeszkedhet túl a jogszabályban előírt kereteken.
Így pl. jogi kötelezettségen alapuló adatkezelés esetén az Adatkezelő a jogszabályban foglaltaktól eltérő célból nem gyűjthet személyes adatot, a személyes adatokat nem tárolhatja a jogszabályban előírt időtartamnál hosszabb ideig, azokat a jogszabályban előírtaktól eltérő személyek, szervezetek számára nem továbbíthatja. Amennyiben az adatkezelés bármilyen okból mégis túlterjeszkedik a jogszabály által meghatározott kötelezettségen, azaz pl. az Adatkezelő a jogszabályban foglalt adatkörön túli egyéb adatokat is gyűjt, vagy azokat a jogszabályban foglalthoz képest hosszabb ideig tárolja, úgy ezen jogszabályi körön túli adatkezelés csak akkor jogszerű, ha arra van megfelelő jogalap (pl. jogos érdek).
2.3.3 Az Érintett hozzájárulása
A személyes adatok kezelése az Érintett hozzájárulása (önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű akaratnyilvánítása) alapján történik. A hozzájárulást az Érintett
(i)más nyilatkozatoktól elkülönítetten a szállás szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésben,
(ii)a Tájékoztatóhoz csatolt külön nyilatkozatban,
(iii)egyéb módon, pl. bizonyos online felületen keresztül
A hozzájárulás megadása önkéntes, és az Érintett jogosult arra, hogy a hozzájárulását bármikor, korlátozás nélkül az Adatkezelőnek címzett értesítéssel visszavonja. Az értesítést az Érintett a Tájékoztató 1. pontja szerinti kapcsolattartási címek bármelyikére megküldheti.
A hozzájárulás visszavonása az Érintettre nézve nem jár következményekkel. A hozzájárulás visszavonása azonban nem érinti a visszavonás előtti – a hozzájárulás alapján végrehajtott – adatkezelés jogszerűségét.
Amennyiben az Adatkezelő a közvetlenül 16. életévét be nem töltött gyermekeknek kínált információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kapcsán a 16. életévét be nem töltött gyermek személyes adatainak kezelése főszabály szerint csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, ill. engedélyezte.
A jogszabályok GDPR-megfeleltetése során a jogalkotónak lehetősége van 16. életévnél alacsonyabb életkor meghatározására, valamint arra, hogy a személyes adatok különleges kategóriájának az Érintett hozzájáruláson alapuló kezelését korlátozza.
2.3.4 A Szerződésből eredő jogi igények előterjesztése, érvényesítése és védelme
Az Érintettnek a szerződéskötés meghiúsulását, illetőleg a Szerződés megszűnését követően nem törölt személyes adatait az Adatkezelő a szerződéskötés meghiúsulását, illetőleg a Szerződés megszűnését követő öt évig, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény általános elévülési szabályai szerint megőrzi.
A jelen pont szerinti adatkezelés célja, hogy az Adatkezelő a Szerződésből eredő esetleges jogait, követeléseit érvényesíthesse, illetőleg védekezhessen az ilyen jogi igények, követelések előterjesztése esetén.
Az Adatkezelő nem végez automatizált döntéshozatalt, beleértve a profilalkotást.
3 A személyes adatok címzettjei
Az Adatkezelő az Érintett személyes adatait jogszabályban meghatározott módon továbbítja.
Az Adatkezelő az Érintett személyes adatait az alábbi jogszabályi kötelezettségek teljesítése céljából, az alábbi módon kezeli: pl. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 73. § (2) bekezdése, ugyanis a hivatkozott jogszabályhely kimondja: „A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdésben meghatározott adatairól a szállásadó az előírt formanyomtatvány szerinti nyilvántartást( vendégkönyvet ) vezet és továbbít.
Az Adatkezelő közös adatkezelést nem végez.
4 Az érintett jogai
4.1 A hozzáféréshez való joga
Az Érintett jogosult arra, hogy az Adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, akkor jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az alábbi információkhoz hozzáférést kapjon:
(i)az adatkezelés céljai az adott személyes adat vonatkozásában,
(ii)az érintett személyes adat kategóriái,
(iii)azon címzettek kategóriái, akinek az érintett személyes adatait közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, ill. nemzetközi szervezeteket (a harmadik országbeli címzettek, továbbá a nemzetközi szervezetek részére történő adattovábbítás esetén az Érintett jogosult tájékoztatást kérni arra vonatkozóan, hogy az adattovábbítás megfelelő garanciák mellett történik-e),
(iv)az érintett személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai,
(v)az Érintettet megillető érintetti jogok (helyesbítés, törlés vagy korlátozás joga, az adathordozhatósághoz való jog, valamint a tiltakozás joga az ilyen személyes adatok kezelése ellen),
(vi)a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga,
(vii)ha az adatot az Adatkezelő nem az Érintettől szerezte, akkor a forrásra vonatkozó minden elérhető információ,
(viii)az érintett személyes adatra vonatkozó automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is; ha történik ilyen természetű adatkezelés, akkor a tájékoztatásnak ki kell terjednie az alkalmazott logikára és arra, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az Érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.
Ha az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmét, a kért információkat széles körben használt elektronikus formában kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az Érintett másként kéri.
Az Adatkezelő az Érintettől a kérelem teljesítését megelőzően, annak tartalmának pontosítását, a kérelmezett információk, illetve adatkezelési tevékenységek pontos megjelölését kérheti.
Amennyiben az Érintett jelen pont szerinti hozzáférési joga hátrányosan érinti mások jogait és szabadságait, így különösen mások üzleti titkait vagy szellemi tulajdonát, az Adatkezelő jogosult az Érintett kérelmének teljesítését szükséges és arányos mértékben megtagadni.
Abban az esetben, amennyiben az Érintett a fenti tájékoztatást több példányban kéri, az Adatkezelő jogosult a többlet példányok elkészítésének adminisztratív költségeivel arányos és ésszerű mértékű díjat felszámítani.
Amennyiben az Érintett által megjelölt személyes adatot az Adatkezelő nem kezeli, úgy erről is köteles az Érintettet írásban tájékoztatni.
4.2 A helyesbítéshez való jog
Az Érintett jogosult ahhoz, hogy a reá vonatkozó személyes adatok helyesbítését kérje. Amennyiben az Érintettre vonatkozó személyes adatok hiányosak, úgy az Érintett jogosult a személyes adatok kiegészítését kérni.
A helyesbítéshez/kiegészítéshez kapcsolódó jog gyakorlása során az Érintett köteles megjelölni, hogy mely adatok pontatlanok, illetve hiányosak, továbbá köteles az Adatkezelőt a pontos, teljeskörű adatról is tájékoztatni. Az Adatkezelő jogosult indokolt esetben az Érintettet felhívni arra, hogy a pontosított adatot megfelelő módon – elsősorban okirattal – bizonyítsa az Adatkezelő számára.
Az Érintett az adatok helyesbítését, kiegészítését indokolatlan késedelem nélkül teljesíti.
Az Adatkezelő az Érintett helyesbítéshez való jogának érvényesítésére irányuló kérelmének teljesítését követően haladéktalanul tájékoztatja azon személyeket, akikkel az Érintett személyes adatait közölte, feltéve, hogy az nem lehetetlen vagy nem igényel az Adatkezelőtől aránytalan erőfeszítést. Az Érintettet kérésére az Adatkezelő tájékoztatja ezen címzettekről.
4.3 A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)
Az Érintett jogosult indítványozni, hogy az Adatkezelő a reá vonatkozó személyes adato(ka)t indokolatlan késedelem nélkül törölje, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:
(i)az Érintett által megjelölt személyes adatra nincsen szükség abból a célból, amelyből azokat az Adatkezelő gyűjtötte vagy más módon kezelte,
(ii)az Adatkezelő a személyes adatot (ideértve a különleges adatot is) az Érintett hozzájárulása alapján kezelte, az Érintett a hozzájárulását írásban visszavonta és az adatkezelésnek nincs más jogalapja,
(iii)az Érintett az Adatkezelő jogos érdekén alapuló adatkezelés tekintetében tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs az Adatkezelő számára olyan kényszerítő erejű jogos ok, amely elsőbbséget élvez az Érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak,
(iv)az Adatkezelő a személyes adatot jogellenesen kezelte,
(v)az Adatkezelő által kezelt adatot az Adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogban előírt jogszabályi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell,
(vi)az Érintett az adatkezelés ellen tiltakozik és nincs elsőbbséget élvező ok az adatkezelésre.
Az Érintett a törléshez kapcsolódó kérelmét írásban köteles előterjeszteni és köteles megjelölni, hogy mely személyes adatot milyen okból kíván töröltetni.
Amennyiben az Adatkezelő az Érintett törléshez kapcsolódó indítványának helyt ad, úgy a kezelt személyes adatot valamennyi nyilvántartásából törli, és erről az Érintettet megfelelő módon tájékoztatja.
Abban az esetben, amennyiben az Adatkezelő az Érintett személyes adatainak törlésére köteles, az Adatkezelő minden olyan ésszerű lépést megtesz – ideértve a technikai intézkedések alkalmazását is – amely ahhoz szükséges, hogy a személyes adatok kötelező törléséről tájékoztassa azon adatkezelőket is, akik az Érintett személyes adatait azok nyilvánosságra hozatala következtében ismerték meg. Az Adatkezelő a tájékoztatójában arról köteles a többi adatkezelőt értesíteni, hogy az Érintett személyes adataira mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másolatpéldányának törlését az Érintett kérelmezte.
Az Adatkezelő az Érintett törléshez való jogának érvényesítésére irányuló kérelmének teljesítését követően haladéktalanul tájékoztatja azon személyeket, akikkel az Érintett személyes adatait közölte, feltéve, hogy az nem lehetetlen vagy nem igényel az Adatkezelőtől aránytalan erőfeszítést. Az Érintettet kérésére az Adatkezelő tájékoztatja ezen címzettekről.
Az Adatkezelő nem köteles a személyes adatok törlésére abban az esetben, ha az adatkezelés szükséges:
(i)a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlásához,
(ii)a magyar vagy európai uniós jogszabály által az Adatkezelőre telepített személyes adatok kezelésére irányuló kötelezettség teljesítéséhez,
(iii)közérdekből vagy az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához,
(iv)a népegészségügy területét érintő közérdek megvalósításához,
(v)közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, feltéve, hogy az Érintett elfeledtetéshez való jogának gyakorlása következtében valószínűsíthetően lehetetlenné vagy komolyan veszélyeztetetté válna az adatkezelés,
a)jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.
4.4 Az adatkezelés korlátozásához való jog
Az Érintett jogosult indítványozni, hogy az Adatkezelő a reá vonatkozó személyes adato(k) kezelését, felhasználását korlátozza, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:
(i)az Érintett vitatja a személyes adatok pontosságát (ebben az esetben a korlátozás addig tart, amíg az Adatkezelő ellenőrzi az adat pontosságát),
(ii)az Adatkezelő a személyes adatot jogellenesen kezelte, de az Érintett törlés helyett korlátozást kér,
(iii)az Adatkezelő számára az adatkezelés célja megszűnt, de az Érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez,
(iv)az Érintett az Adatkezelő jogos érdekén alapuló adatkezelés tekintetében tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs az Adatkezelő számára olyan kényszerítő erejű jogos ok, amely elsőbbséget élvez az Érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak; ebben az esetben a korlátozás addig áll fenn, amíg megállapításra nem kerül, hogy az Adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Érintett jogos indokaival szemben.
Korlátozás esetén a személyes adatokat a tárolás kivételével csak az Érintett hozzájárulásával vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében vagy uniós, illetve valamely európai uniós tagállam fontos közérdekből lehet kezelni.
Az Adatkezelő az adatkezelés korlátozásának feloldásáról az Érintettet előzetesen tájékoztatja.
Az Adatkezelő az Érintett korlátozásához való jogának érvényesítésére irányuló kérelmének teljesítését követően haladéktalanul tájékoztatja azon személyeket, akikkel az Érintett személyes adatait közölte, feltéve, hogy az nem lehetetlen vagy nem igényel az Adatkezelőtől aránytalan erőfeszítést. Az Érintettet kérésére az Adatkezelő tájékoztatja ezen címzettekről.
4.5 A tiltakozáshoz való jog
Tekintettel arra, hogy az Adatkezelő nem végez közérdekű adatkezelést és közhatalmi jogosítványai sincsenek, nem végez tudományos vagy történelmi kutatást, illetve az adatkezelésre statisztikai célból sem kerül sor, így esetében a jogos érdeken alapuló adatkezelések esetén merülhet fel a tiltakozáshoz való jog gyakorlása.
Amennyiben az Érintettek adatainak kezelésére jogos érdekre alapítottan kerül sor, fontos garanciális jellegű rendelkezés, hogy az Érintett számára az adatkezelés kapcsán biztosítani kell a megfelelő tájékoztatást és a tiltakozás jogának érvényesítését. A jelen jogra legkésőbb az Érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni a figyelmét.
Az Érintett ennek alapján jogosult tiltakozni személyes adatainak kezelése ellen és ilyen esetben az Adatkezelő nem kezelheti tovább az Érintett személyes adatait, kivéve, ha bizonyítható, hogy
(i)az adatkezelést az Adatkezelő részéről olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben vagy
(ii)az adatkezelés az Adatkezelő jogi igényeinek előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódik.
4.5.1 A tiltakozáshoz való jog közvetlen üzletszerzés esetén
Az Érintett az Adatkezelő által folytatott direkt marketing tevékenységek esetén jogosult tiltakozni személyes adatainak ezen célból történő kezelése ellen, az egyéb jogos érdeken alapuló adatkezeléssel ellentétben azonban a tiltakozás nyomán az Adatkezelőnek nem áll módjában mérlegelni, hogy az Érintett tiltakozása esetén mégis folytathatja-e az adatkezelést.
Amennyiben az Érintett a direkt marketing célból történő adatkezelés ellen tiltakozik, úgy a továbbiakban az Érintett adatait az Adatkezelő ezen célból tovább nem kezelheti.
4.5.2 Profilalkotás
Profilalkotás során az Érintettekre vonatkozó személyes jellemzőket valamilyen automatizált módszerrel értékelik ki. Az ilyen értékelések felhasználhatók például az Érintett munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzőinek elemzésére vagy előrejelzésére.
A tiltakozás joga kiterjed a jogos érdeken alapuló profilalkotásra, mint sajátos adatkezelési műveletre is. Amennyiben pedig direkt marketing célból kerül sor profilalkotásra, úgy az Érintett tiltakozása nyomán a személyes adatain alapuló profilalkotással is haladéktalanul fel kell hagyni.
A társaságnál megvalósuló adatkezelések helye:
MG Építész Kft., 1125 Budapest, 10767/1/ A /1 hrsz./, Szarvas Gábor út 42/a. alagsor 1.
Külső szolgáltatóink neve, címe:
Google Adwords
Dublin, Barrow street 4.
SabeeApp vagy Sabee a thePass Kft..
1075 Budapest, Magyarország Madách Imre út 13-14.
Magyar Hosting Kft.
1132 Budapest, Victor Hugo utca 18-22.
Hírlevél rendszer:
A felhasználónak lehetősége van arra, hogy a https://www.denkstil.hu/ honlapon nevének és e-mail címének megadásával feliratkozzon hírlevél szolgáltatásra. Így hozzájárul ahhoz, hogy e-mail üzenetek formájában hírlevelét, valamint egyéb ajánlatait, tájékoztatóit megküldje és e célból a felhasználó által megadott személye adatait kezelje.
Törzsvendégkártya rendszer:
A törzsvendégkártya rendszerbe tartozók személyes adataikat az MG Építész Kft. Törzsvendégkártya rendszer működtetésének céljából kezeli.
Szobafoglalási rendszer:
Lehetőség van arra, hogy a https://www.denkstil.hu/ honlapon elérhető űrlap segítségével a szállodába foglalási igényt küldjön.
Szállodai szolgáltatások igénybevétele:
A szállodai szolgáltatások igénybevételekor a vendég szállodai bejelentőlapot tölt ki. A bejelentőlap aláírásával a vendég hozzájárul ahhoz, hogy a szolgáltató a kötelezően megadandó adatokat a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kötelezettségei teljesítése céljára kezelje.
Kapcsolatfelvételi rendszer:
A név, e-mail cím és az üzenet elküldésével a honlapon található űrlap segítségével vagy e-mail útján lehetőség van a szolgáltatóval felvenni a kapcsolatot.
4.6 Az adathordozhatósághoz való jog
Az Érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, az Adatkezelő által kezelt személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt az Adatkezelő akadályozná.
Az adathordozhatósághoz való jog azon személyes adatok tekintetében gyakorolhatók, amelyeket az Érintett az Adatkezelő rendelkezésére bocsátott, és
(i)Az Érintett hozzájárulásán vagy szerződéses jogalapon alapul az adatkezelés, és
(ii)az adatkezelés automatizált módon történik.
Amennyiben az egyébként technikailag megvalósítható, az Adatkezelő az Érintett kérésére a személyes adatokat közvetlenül egy másik, az Érintett kérelmében megjelölt adatkezelő részére továbbítja. A jelen pont szerinti adathordozhatósághoz való jog nem teremt kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy az adatkezelők egymással műszakilag kompatibilis adatkezelő rendszereket vezessenek be vagy tartsanak fenn.
Az adathordozhatóság körében az Adatkezelő köteles ingyenesen az Érintett számára az adathordozót rendelkezésre bocsátani.
Abban az esetben, amennyiben az Adatkezelő adathordozhatósághoz való joga hátrányosan érinti mások jogait és szabadságait, így különösen mások üzleti titkait, vagy szellemi tulajdonát, az Adatkezelő jogosult az Érintett kérelmének teljesítését szükséges mértékben megtagadni.
Az adathordozhatóság körében tett intézkedés nem jelenti az adatok törlését, azokat az Adatkezelő mindaddig nyilvántartja, ameddig az adatok kezelésére az Adatkezelő megfelelő céllal, illetve jogalappal rendelkezik.
4.7 Egyedi ügyekben alkalmazott automatizált döntéshozatalról való döntés joga, beleértve a profilalkotást
Az Érintett jogosult kérni, hogy ne terjedjen ki rá a kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.
Az Érintett nem jogosult kérni az automatizált adatkezelésen alapuló döntés hatálya alóli mentesítését, ha a döntés szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges, vagy a döntés meghozatalát európai uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé vagy ha a döntés az Érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.
Amennyiben az automatizált adatkezelés szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges vagy az Érintett hozzájárulásán alapul, akkor az Érintettet megilleti az a jog, hogy az Adatkezelő részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.
Az Adatkezelő adatkezelései során mindent megtesz a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó adatok automatizált döntéshozatalba történő bevonásának elkerülésére. Amennyiben azonban ez nem elkerülhető, akkor a személyes adatok különleges kategóriái vonatkozásában kizárólag akkor végezhető automatizált döntéshozatal, ha az adatkezelés az Érintett hozzájárulásán alapul vagy jelentős közérdek miatt szükséges európai uniós vagy tagállami jog alapján és az érintetti jogok védelme érdekében megfelelő intézkedések megtételére került sor.
4.8 Jogorvoslathoz való jog
4.8.1 Jogorvoslati lehetőséggel, panasszal az Adatvédelmi Biztos irodájánál lehet élni:
Név: Adatvédelmi Biztos Hivatala
Székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 22.
Postacím: 1387 Budapest, Pf.: 40.
Telefon: 06.1.475.7186, 475.7100
Telefax: 06.1.269.3541
E-mail: adatved@obh.hu
4.8.2. Panasztételhez való jog
Ha az Érintett úgy ítéli meg, hogy az Adatkezelő általi személyes adatainak kezelése megsérti a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok, így különösen a GDPR, rendelkezéseit, jogában áll a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál panaszt benyújtani.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei:
Honlap: http://naih.hu/
Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.
Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.
Telefon: +36-1-391-1400
Fax: +36-1-391-1410
E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
Az Érintettnek joga van más, így különösen a szokásos tartózkodási helye, munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti európai uniós tagállamban létrehozott, felügyeleti hatóságnál is panaszt tenni.
4.8.3 A bírósághoz fordulás joga (keresetindítási jog)
Az Érintett – panasztételi jogától függetlenül – bírósághoz fordulhat, ha a személyes adatainak kezelése során megsértették a GDPR szerinti jogait.
Az Adatkezelővel mint belföldi tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelővel szemben magyar bíróság előtt indítható per.
Az Érintett a pert a jelenlegi Infotv. 22. § (1) bek. szerint a lakóhelye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja. Magyarországon a törvényszékek elérhetősége az alábbi linken található: http://birosag.hu/torvenyszekek.
Tekintettel arra, hogy az Adatkezelő nem minősül valamely tagállam közhatalmi jogosítványait gyakorolva eljáró közhatalmi szervének, az Érintett a pert a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósága előtt is megindíthatja, amennyiben az Érintett szokásos tartózkodási helye az Európai Unió más tagállamában van.
4.8.4 Egyéb igényérvényesítési lehetőség
Az Érintettnek jogában áll a panasznak a nevében történő benyújtásával, a felügyeleti hatóság határozatának bírósági felülvizsgálatával, a keresetindítással, valamint a kártérítési jogának a nevében történő érvényesítésével egy olyan nonprofit jellegű szervezetet vagy egyesületet megbízni, amelyet valamely európai uniós tagállam jogának megfelelően hoztak létre és amelynek alapszabályban rögzített céljai a közérdek szolgálata, valamint az érintettek jogainak és szabadságának a személyes adatok vonatkozásában biztosított védelme.
5 Egyéb rendelkezések
Abban az esetben, amennyiben az Adatkezelőnek a Tájékoztató 3.1 – 3.6 pontok szerinti kérelem előterjesztőjének kilétével kapcsolatban megalapozott kétsége támad, az Adatkezelő az Érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges további információk rendelkezésre bocsátását igényelheti.
Az Adatkezelő fenntartja a jogot, hogy a Tájékoztatót bármikor módosítsa. Az Adatkezelő a módosításról az Érintettet a honlapon való közzététel, postai levelezés stb. útján a módosítás hatályba lépését megelőzően legalább 30 nappal értesíti.